Szemelvények a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájának munkáiból 1982 (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1983)

Bevezetés Anthony Bloom metropolita irásaihoz

kodva és indulatosan válaszoltam: "Nem akarok elmenni! Semmire sem becsülöm az egyházat! Nem hiszek Istenben! Egy percet sem pocsékolok erre!" A vezető azonban finoman elmagyarázta, hogy csoportunk tagjai mind igy reagáltak, viszont ha senki sem jönne el, szégyenben maradnánk. A pap már mindenképp itt lesz, s gyalázatos dolog volna, ha egyikünk sem lenne ott.

"Azt sem bánom, ha egyáltalán nem figyelsz" - mondta a vezetőnk, "csak egyszerűen ülj be, s fizikailag légy jelen!" Ezt a nagylelkűséget aztán hajlandó voltam megadni ifjúsági szervezetünknek, ygyhogy végigültem az előadást. Nem akartam figyelni. Azért füleim mégiscsak kinyiltak. Egyre inkább felháborodtam. Mélységesen visszataszítónak tűnt föl számomra Krisztus és a kereszténység. Az előadás után hazarohantam, hogy megtudjam az igazságot. Édesanyámtól kértem egy Szent- irást. Tudni akartam, hogy az evangélium alátámasztja-e azt a szörnyű benyomást, ami a beszélgetésből maradt bennem. Semmi jót nem reméltem az olvasástól, ezért megszámoltam a négy evangélium fejezeteit, hogy egész biztosan a legrövidebbet olvassam, s időmet fölöslegesen ne vesztegessem. Szent Márk evangéliumába fogtam bele.

Amikor elkezdtem Szent Márk evangéliumának olvasását, még mielőtt elértem volna a harmadik fejezetig, egész hirtelen rádöbbentem, hogy az íróasztalom túloldalán megjelent valaki. Krisztus állt ott, s ez a bizonyosság oly erős lett, hogy aztán egészen a befejezésig semmit sem csillapodott. Életemnek ez lett igazi fordulópontja. Mivel Krisztus élve volt ott, s igy érezhettem meg jelenlétét, már bizonyossággal mondhattam ki, hogy amit az evangélium elbeszél a galileai próféta ke- resztrefeszitéséről, az mind igaz; s hogy a századosnak is igaza volt, amikor igy szólt: "Ez valóban Isten Fia!" A Föl- támadás fényében olvashattam végig bizonyossággal az evangéliumi történetet: s épp ezért ismerhettem el belőle mindent igaznak, mert a föltámadás lehetetlen eseménye számomra nagyobb bizonyosság lett mindenféle történelmi eseménynél.A történelmet kellett aztán elhinnem, hisz a föltámadást ténynek is-