Jöjjön el a Te országod. Tóth Tihamér veszprémi püspök utolsó szentbeszédei (Budapest, Szent István Társulat, 1940)

III. Emberi hibák az Isten országában (I.)

38

Hiszen nem tiltakoznáke minden erődből — éspedig teljes joggal —, ha valaki téged úgy festene le idegenek előtt, hogy sorra elmondja hibáidat, gyarlóságaidat, mindet, egytőkegyig, — de egy szót sem említ erényeidről, jó tulajdonságaidról? «Hogy hibáim vannak? — mondanád. Persze, hogy vannak! Ugyan kinek nincsenek? Dehát miért nem szólsz egy szót sem az értékeimről?»

Forró nyári délután van . . . Bent ülök a hűvös szobában. Az ablaktáblákat jó szorosan bezárom, hogy a rátűző nap föl ne melegítse a szobát. De a táblán egy vékony kis rés van és azon bejön egy vékony fényköteg. Milyen különös! Mennyi millió, meg millió porszem úszkál a fénykévében! Tulajdonkép a fényt nem is látom, csak a port, a milliónyi porszemet! Hát mi ez? Nincs itt a szobában semmi, csak por, és minden csak por? Dehogy! Itt a fény is, — csak nem látom. És ha fény nem volna, még a port sem látnám. Az én Egyházam ruháján is port veszek észre, ... de tud= nom kell, hogy csak azért, mert erősen süt rá a fény. De nem a por az ő lényege, hanem a fény . . .

Ha tehát helyesen akarunk a kérdésben eligazodni, és igazságosan ítélni, először ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.

B) De világosan kell látnunk egy másik igazságot is. Azt, hogy az Egyház nem a papok és püspökök, hanem maga Krisztus.

a) Papok és püspökök csak íróeszközök, — az író kéz maga Krisztus; csak a festő ecsete, — a festőművész maga Krisztus; csak a véső és kalapács, — a mester maga Krisztus.

— Hogy higyjek én a mi vallásunknak? — hallja az ember itt is — ott is a botránkozó kifakadásokat. Hogy higyjem el, hogy a mi vallásunk igaz, amikor még a papunk is így él?

— Hogy él?

— Hát úgy, hogy vizet prédikál és bort iszik. Prédikál szeretetről. És ő maga goromba. Prédikál jószívűségről, de ő maga fösvény. Prédikál erkölcsi tiszta életről, és ő maga könnyelmű életet folytat! Hát akkor hogy követek hetik éntőlem, egyszerű, világi hívőtől, hogy én tartsam meg a tízparancsolatot? . ..

így fakadnak ki néha az emberek és bizonyára azt hiszik, hogy igazuk van. Pedig . . . Volt egyszer egy orvos, aki nagy sikerrel tudta a cukorbajosokat gyógyítani. Igaz, hogy nagyon szigorú diétát írt elő, pontosan ki volt ott grammra mérve, hogy mennyi kenyeret, mennyi szénhidrátot szabad