Jöjjön el a Te országod. Tóth Tihamér veszprémi püspök utolsó szentbeszédei (Budapest, Szent István Társulat, 1940)

II. Isten üldözött országa

24

országa erőszakot szenved, és az erőszakosak ragadják el azt.» (Máté íi, 12.) «Törd magad, mint Krisztus Jézus jó katonája.» (Tim. II. 2, 3.)

c) Szent Fái még egy újabb célt is jelöl meg az üldözé= sek, botrányok és hibák számára. Azt, hogy kipróbálják hűségűnket. Ezt írja u. i. a korinthusi hívekhez: «Szükséges, hogy meghasonlások is legyenek, hogy a kipróbáltak nyil= vánvalók legyenek köztetek». (Kor. I. 11, 19.) Valóban, ha nézzük, akár az emberi természet romlottságát, akár az ördögnek, Isten országa született ellenségének, soha nem nyugvó mesterkedéseit, igazat kell adnunk Szent Pálnak: elkerülhetetlen, hogy meghasonlás ne legyen.

De a meghasonlásbán, az üldöztetés viharában Szent Pál tisztító vihart lát: annál jobban kipróbálódnak a jók, a hívek, a tiszták, az álhatatosak.

így most már megértjük Szent Ágoston vakmerőnek látszó állítását is, mikor az üldözésekkel kapcsolatban ezt írja: «Utamur isto divinae Providentiae beneficio» (De vera religione, cap. VIII.), «Használjuk fel az isteni Gondvise= lésnek eme jótéteményeit».

Hogyan? A bajok, a botrányok, az üldözések «Az isteni Gondviselés jótéteményei?» Igen, azokká lehetnek, ha az üldöztetés vihara elsöpri a pelyvát és felrázza álmából a békésen szunnyadókat.

Amikor végigszáguld az Egyház fölött az üldözés vihara, a veszély óráiban titokzatos erők kelnek életre benne; erők, mikről a béke langyos napjaiban sejtelmünk sem volt. Milyen hit, milyen áldozatos hitmegvallás, milyen szeretet sugárzik föl a lelkekből ilyenkor! Ügy=e, mennyire tudunk ujjongani, mikor egy sötét borongós napon egyszerre csak hirtelen kisüt a nap és áttör a fekete felhőkön!

De épígy kell örülnünk az üldözések alatt kisütő nagy erényeknek is! Hiszen a legnagyobb egyházatyákat, a leg= hősiesebb szenteket éppen az üldözések és harcok kora termelte ki Egyházunkban.

Azt tehát, hogy az Egyháznak állandóan küzdenie kell külső ellenségeinek erőszakával, nemcsak hogy nem bizo= nyit isteni eredete ellen, hanem inkább annak egyik ékesen szóló tanúbizonysága.

B) De ugyancsak nem bizonyít ellene az a másik szomorú tény sem, hogy küzdenie kell, nem csak ellenségeinek erő= szakával, hanem néha még saját híveinek értetlen kriti* kájával is.