Jöjjön el a Te országod. Tóth Tihamér veszprémi püspök utolsó szentbeszédei (Budapest, Szent István Társulat, 1940)

XVI. Ha nem az Isten országa jön el... (II.)

162

lyik elszakadt Istentől és nem hisz az ember túlvilági rendel= tetésében.

Azért, mert e nélkül a hit nélkül örökös puskaporos to= ronynak marad közöttünk a földi javak, a földi előnyök, a földi érvényesülés hajhászása. Amíg nem sikerül lecsökken® teni ennek a földnek óriási vonzóerejét, — amíg nem sike= rül lecsökkenteni egy más világnak ellensúlyával, — amíg ítéletünkben az anyagi és szellemi javak közt nem sikerül helyreállítani a helyes rendfokozatot, addig — fájdalom — béke nem lesz más a földön, mint háborúra előkészítő fegy= verszünet. Miért nincs ma béke és rend a világon? Azért, mert nincs béke és rend az egyes emberben sem, akikből pedig a világ áll. Dehát nem megmondotta azt már régen a Szentírás?

«Hogyha az Ür nem építi a házat,

Hasztalan fárad, ki építi azt,

Hogyha az Ur nem őrzi a várost,

Aki azt őrzi, hasztalan virraszt.» (Zsolt. 126, 1.)

b) Az eszkimók egyik hittérítője Ducharms Hudson Bai=i apostoli vikárius egyszer magával vitt egy megkeresztel® kedett eszkimót Churchill városba, az egész vikariátus egyet® len civilizált helyére. Az eszkimó némán bámulta a szeme elé került sok új csodát, a tarka kirakatokat, a finoman öltözött járókelőket, a vonatot és felhőkarcolókat, a végén aztán így szólt : «Ezek a fehérek ügyes emberek. Olyan nagy házat tudnak építeni, hogy az ember szédül, mire tetejükre ér. Más házakat, amik nem magasak, de nagyon hosszúak, síneken szaladgáltalak. Vannak olyan kanalaik is, amikkel kiemelik a földet, sőt a tengert is. Olyan tüzet csinálnak, amit nem lehet íátni, hanem drótban lehet vezetni akár® hová, sőt még kis palackokba is bezárják és akkor világít. De sehol sem lehet látni őket imádkozni. Mi Iglulik=ban nem tudunk annyit, mint a fehérek; de többet imádkozunk és boldogabbak vagyunk».

Milyen elgondolásra késztető megállapítás egy egyszerű eszkimó ajkán! «Mi nem tudunk annyit, de többet imád® kozunk és boldogabbak vagyunk!» Ti pedig rohantok, egy® mást tapossátok, idegbontó lárma zűrzavarával akarjátok elnémítani a lélek vágyát Isten után, — hát hiszen sikerül is elnémítanotok, nemcsak a vágyat, hanem egész boldogság® tokát is.

c) Valóban: aki kutató lélekkel vizsgálja az emberiség