Jöjjön el a Te országod. Tóth Tihamér veszprémi püspök utolsó szentbeszédei (Budapest, Szent István Társulat, 1940)
I. Az Egyház a köztüünk élő Krisztus
I. Az Egyház a köztünk élő Krisztus. (Szentírás: Gál. 9, 1—9.) Krisztusban Kedves Testvéreim! Ha megkérdezzük az embereket: mi is az a katolikus Egyház? — néha egészen különös válaszokat kapunk! És nem is kell okvetlenül elfogultságra, rosszakaratra gondolnunk, mikor ilyesmikkel válaszolnak: A katolikus Egyház a világ legnagyobb szervezete . . ., a tekintély elvének bámulatos megvalósítása,... a keresztény gondolat propagandaeszköze, és így tovább. Nem rosszakaratú vélemények ezek, csak fölületesek, külsőségesek, a lényeget nem ismerők. Mert ha a katolikus Egyházról beszélünk, nem a szer» vezetét kell első helyen említenünk, és nem a tekintély elvét, és nem a kulturális érdemeket. A katolikus Egyház a valóságban egyike a hit^titkainak, mysterium. Épúgy az, mint volt Alapítója, az Ur Krisztus. Márpedig az Egyház maga a köztünk továbbélő Krisztus ! Ez a lényeg, a többi mind^ mellékes. A hívek ezt ki is érzik. Ok nagyon jól tudják, hogy a misés oltárnak ott a templomok közepén igazán nincs semmi köze világi értelemben vett szervezkedéshez; hogy= ha gyónni mennek, áldozni mennek, szentbeszédet hallgat» nak, éppen nem politikai célból teszik. Mentsd meg lel= kedet! — ez az Egyház létcélja. Az Egyház nem akar tehát világi hatalmat, nem akar parancsolást, nem akár semmi mást: csak a vallást és erkölcsöt megmenteni, vallásra és erkölcsre nevelni, egy» szóval: Isten országát terjeszteni. Dehát csakugyan így van=e, ahogyan mondom? Csak» ugyan igaz=e, hogy az Egyház maga a köztünk élő Krisztus? Vagyis — ami ebből következik — csakugyan igaz=e, hogy Krisztus és az Egyház egy? Be lehet»e ezt bizonyítani?
