Jöjjön el a Te országod. Tóth Tihamér veszprémi püspök utolsó szentbeszédei (Budapest, Szent István Társulat, 1940)
XI. Hogyan dolgozzál Isten országáért?
113 tözködve, és mikor az egyik fülüktől a másikig kirúzsozott nők mosolyognak a te ki nem festett arcodon, meg mered=e mondani, miért vagy így öltözve? És mikor könnyű fajsúlyú ismerősök invitálnak egy vér= korbácsoló mozidarabra, te ugyan el nem mégy — hál' Istennek, hogy legalább nem mégy el —, de meg mered=e nyíltan is mondani, miért maradsz távol? Vagy nem inkább félve és mentegetőzve mondod=e, hogy már máshová igye= keztél, meg különben is fáj a fejed? Igen, vizsgáljuk csak meg őszintén életünket, hányszor szégyeltük már az evangéliu® mot! Jól tudom, hogy mindez sokszor nem előre megfontoltan történik; az ember könnyen zavarba jön, nem tud hirtelen helyes választ adni, túlságosan hat rá a körülötte lévő, de más felfogású tömeg, — mindez csökkentheti felelősségünket, de egészen el nem veszi. B) El nem veheti felelősségünket, mely bátor és áldó» zatos hitvallást követel Krisztus mellett. a) A mi bátor hitvallásunkra talán félénkek és bátortalanok egész tömege vár. Vannak lelkek, akik nem rosszak, csak gyöngék; magukra hagyatva elkallódnak, de ha találnának egy sudár fát, amelyben repkény módjára felfussanak, szí= vesen emelkednének a magasságok felé. Halljátok csak, mi történt az Andrássy=úton az idei eucharisztikus kongresszus son egy pappal. Kora délután az Andrássy=úton ment. Egyszer csak az egyik kávéházból kiszalad egy kis borfiú és kéri: «Főtisztes lendő úr, szíveskedjék engem meggyóntatni. Este lesz a férfiak Szentség=imádása, nem engedtek el. Tessék bejönni». A pap bement a kávéházba. A kisfiú gyorsan helyet készített az egyik sarokban és letérdelt a pap mellé. Amikor elkészült, már két pincér állt ott, azok is gyóntak. És kezdett népesedni a kávéház és egyre többen álltak oda a gyóntató paphoz a vendégek soraiból is. Egész éjfélig ott gyóntatott a kávéházs ban, kora délutántól kezdve. Most tehát megkérdezlek: sudár tölgyse a te hited és ers kölcsiséged, amelyben a gyöngék és bátortalanok felfuthat= nak? Tudszsc áldozatot hozni vallásos meggyőződésedért? Mikor néha oly kényelmetlen a vasárnapi szentmiséhez föl= kelni, mert előtte való éjjel nagy farsangi mulatságban vol= tál, és most oly jól esnék még egy kicsit aludni . . . mikor az érzéki vágyak forró lávája szaladgál fiatal ereidben, és min= Tóth Tihamér: Jöjjón el a te országod. 8
