Faber Frigyes Vilmos: Mindent Jézusért (Budapest, Szent István Társulat, 1940)

II. Fejezet. Együttérzés Jézussal

főtulajdonságait, ha akarjuk, bámulandó csodák vagy ijesztő vezeklések nélkül mi is megszerezhetjük. Ezzel nem állítom, hogy a szentekhez egyköny- nyen hasonlókká lehetünk. Nem, nem ! Csak azt mondom, hogy azok az utak, amelyeken az Isten szeretetére és Jézus érdekeinek szolgálatára eljutottak, előttünk is nyitva állanak, s ha akarjuk, mindazt el­sajátíthatjuk, ami őket Jézus Szentséges Szíve előtt oly kedvessé tette, sőt ha Társulatunk buzgó tagjai vagyunk, már el is sajátítottuk. Hogy röviden be­széljek, a szentek, akik különben rendkívül elütnek egy­mástól, három dologban mindnyájan megegyeznek ; ez a három : 1. buzgóság az Isten dicsőségéért, 2. érzékeny­ség Jézus érdekei iránt, 3. szorgoskodás a lelkek üdvéért. De mielőtt ezek mindegyikéről valamit mon­danék, az esetleges félreértéseket kell elhárítanom. Én nem szeretnék olyasvalamit mondani, ami minden reményeteket elvenné, hogy még ez életben szentek le­hessetek. Bármily kicsiny is ennek a valószínűsége, nem szeretném, ha miattam eggyel kevesebb szent volna a földön. Ez egészen más volna, mint Jézus érdekeinek előmozdítása, ami egyedüli célja e kis értekezésnek. Engedjétek meg azért nekem, hogy a szentek egyikéről, Mariscotti Szent Hiacintáról, kit VII. Pius 1807-ben avatott szentté, miegymást elbeszéljek. Olasz nemes hölgy volt és már kisleánykorában nagyon szerette a szép és divatos ruhákat. Szülei zárdában neveltették, de egész ottléte alatt csak a világ haszon- talanságaival foglalkozott. Fiatal kora folytonos szóra­kozások közepette múlott el. Mikor eladó leány lett, nővére szerencsésen férjhez ment, de neki nem akadt 35

Next

/
Thumbnails
Contents