Faber Frigyes Vilmos: Mindent Jézusért (Budapest, Szent István Társulat, 1940)
I. Fejezet. Jézus érdekel
21 dályozni ! Pedig mily könnyű ez ! Ha minden este, mielőtt aludni mennénk, kérnők a Szent Szüzet, hogy drága Fiának szentséges vérét ajánlja föl az Istennek azért a kegyelemért, hogy ez éjjel valahol a világon egy halálos bűn megakadályoztassék és ugyanezt a kérelmet reggel a nappali órákra is megújítanók, ez a felajánlás, melyet ily kezek által mutatnánk be az Istennek, bizonyára megnyerné az óhajtott kegyelmet és akkor hihetőleg mindegyikünk rengeteg vétket akadályozna meg egy évben. Ó, mennyire előmozdítaná ez Jézus érdekeit a világban, s mily kifejezhetetlenül boldogok lennénk mi ! Valahányszor továbbá ráveszünk valakit, hogy gyónni menjen, még ha csak bocsánatos bűnöket gyón is, szeretett Megváltónk kínszenvedésének gyümölcsét gyarapítjuk. Minden bűnbánati tény, melyre másokat rábírunk, minden imádság, melyet e kegyelem kieszközlésére végzünk, növeli ezt az áldott gyümölcsöt. Minden újabb önmegtagadás, minden még oly csekély vezeklés ugyanennek a jó célnak szolgálata. Ezt segíti elő minden törekvésünk is, melyet a szentáldozások szaporítására kifejtünk. Ha megnyerjük az embereket, hogy az Ür Jézus szenvedéséről megemlékező ájta- tosságunkban hozzánk csatlakozzanak, vagy azon elmélkedjenek, arról olvassanak, már előmozdítottuk Jézus érdekeit. Ha emlékezetem nem csal, Albertus Magnus mondta, hogy egy könnycsepp, melyet Urunk kínjain hullatunk, többet ér egy évi böjtnél kenyéren és vízen : hát még mennyit ér az, ha másokat is ráveszünk, hogy Jézus kínszenvedése iránt való gyöngéd ájtatosságaink- ban velünk sírjanak. Mily nagy munkát vihet véghez
