Faber Frigyes Vilmos: Mindent Jézusért (Budapest, Szent István Társulat, 1940)
I. Fejezet. Jézus érdekel
13 mint Tőle ; így akarta ő, Akitől minden függ. Világos tehát, hogy Jézusnak itt is vannak érdekei. Ő meg akarja váltani foglyait, azt akarja, hogy akiket Ő megváltott, mi ismét megváltsuk. Minden elégtétel, melyet e szenvedő lelkekért az Istennek felajánlunk, a szentséges Vér minden felajánlása az örök Atyádnak, minden ájtatosan hallgatott szentmise, minden szentáldozás, minden önkéntesen vállalt vezeklés, minden elnyert búcsú, jubileum, minden csendes imádság az elhunytakért, minden a nálunk szegényebbeknek adott alamizsna, minden csepp szenteltvíz, mindezek a dolgok,ha e drága foglyok javára ajánljuk fel, a purgatóriumban Jézus érdekeit mozdítják elő minden órában. Ez e Társul at másik tevékenységi területe. Nézzétek csak, miként dolgoznak a hajó fedélzetén a szivaty- tyúknál a matrózok, mikor léket kap a hajó s életükért küzdenek. Bárcsak volna szeretetünk, hogy a búcsúkkal mi is így dolgoznánk a purgatóriumi szegény lelkekért ! Jézus végtelen elégtétele, Mária fájdalmai, a vértanuk kínjai, a hitvallók hősies kitartása a jóban, rendelkezésünkre állanak. Jézus itt nem akar maga segíteni, mivel szereti, ha mi segítünk neki s mivel azt gondolja, hogy szeretetünk örül, ha hagy valamit, amit érette megtehetünk. Voltak szentek, akik egész életüket erre a munkára, a purgatóriumi lelkek javára szentelték, s annak, aki a hit világánál gondolkodik, ez nem is lehet feltűnő. Kissé balga hasonlat, már csak azért is, mert túlságosan gyenge, de sokkal kisebb dolog a Waterlooi csatát megnyerni, vagy a gőzgépet feltalálni, mint egy lelket a tisztítótűzből kiszabadítani. Hiszem, hogy a Társulat minden egyes tagja már többet tett ennél.
