Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)
II. Könyv. Az Oltáriszentség és az ájtatossági gyakorlatok
85 gyámolunk, támaszunk, áldásunk, szerelmünk és vigaszunk. És mivel napról-napra minden szentmisében felújítja és megvalósítja a megtestesülést, úgy jön el hozzánk, mint a gyermekség szent titkaiban, első eljövetelének minden újdonságával és elevenségével. Kétségtelen tehát, hogy valóságos és sajátságos összefüggés van az Eucharisztia és a szent gyermekség ájta- tossága közt. És ha szabad okok után kutatnunk, azokat előszói abban a körülményben találjuk meg, hogy e nagy Szentség különböző titkai a szent gyermekség titkának utánzásai és ismétlései, amelyhez Isten keze még egykét új vonást csatolt. Másodszor abban a körülményben, hogy mindkét ájtatosságban ugyanaz a központi gondolat, amely azonban sokféleképpen jelenik meg. Egyrészt különbözik olyan áj tatosságoktól, mint pl. Krisztus szenvedése és három évig tartó tanítói működése; másrészt az egyes titkokhoz való ájtatosságtól, mint pl. megcsúfol- tatása és megkoronáztatása; vagy minden olyan tárgy iránti ájtatosságtól, mely mintegy rövid foglalata a megtestesülésnek, ilyenek Jézus drágalátos Vére és Szent Szíve. Végül harmadszor abban a körülményben, hogy mindkét ájtatosságnak ugyanaz az eszméje, t. i. a megtestesülés. 3. FEJEZET. A gyermek Jézus és az Eucharisztia. Vizsgáljuk meg most már részletesen a szent gyermekséget és hasonlítsuk össze pontosan a legm. Szentséggel. Egyes szentek külön áj tatossággal tisztelték Gyümölcsoltó Boldog Asszonyt (angyali üdvözlet, Annuntiatio B. M. V. márc. 25.), sőt nem egy vallásos társaság is erről vette a nevét és ezt állították mintaképül belső lelki életük elé. Lelkűket azokkal a mély gondolatokkal táplálták, amelyek ebben a titokban rejtőznek, de gondolkodtak más vonásain is, amilyenek pl. Szűz Mária éjjeli imái, az angyal látogatása és éjjeli köszöntése, stb
