Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)

II. Könyv. Az Oltáriszentség és az ájtatossági gyakorlatok

Az Oltáriszentség és az ájtatossági gyakorlatok.

I. FEJEZET.

Az Oltáriszentség különleges ájtatosságunk tárgya.

Az első pillanatban különösnek és nem egész tiszteletreméltónak látszik az Űr Jézus fenséges jelenlétével szemben, ha a különleges ájtatosságok közé számítjuk. Mert a különleges ájtatosság abban az értelemben, ahogy a lelkiírók használják, azt jelenti, hogy a lélek természetes vágyódása vagy az isteni kegyelem különös vonzása inkább húz bennünket az Úr életének egyik titkához, vagy Isten valamely tulajdonságához, vagy bizonyos szentekhez, mint máshoz.

Könnyen átláthatjuk, hogy egy tevékeny üzletembernek jobban fog tetszeni az Úr Jézus nyilvános tanításáról, mint a názáreti szent házban eltöltött rejtett életéről szóló elmélkedés. A példák itt közvetlenül érintik őt és könnyebben tudja azokat alkalmazni a saját maga életére, vagy nehézségeire. Ezzel szemben egy szerzetesnő vagy aki bármi oknál fogva visszavonult életet él, természetszerűleg a názáreti ház felé fordítja figyelmét. Számára Názáret a vigasznak, bátorításnak, erősítésnek üdébb és gazdagabb forrását nyújtja.

II. KÖNYV.

s