Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)
I. Könyv. Az Eucharisztia Isten legmagasztosabb műve
58 meg ne vakítsa. Mégis az ő szépséghez szokott szeme számára is olyan elbűvölő volt egy angyal, hogy, amint a Jelenések könyvében elbeszéli, a lábaihoz vetette magát és imádni akarta. Gondoljatok a bűn lemosott, letisztított foltjaira, az azt díszítő kegyelem jeleire, az eltörölhetetlen szentségi jegyre és Jézus lelkének ezekről tükröződő vonásaira. Számláljátok el azokat a tökéletlenségeket és gyengeségeket, amelyek meg lettek semmisítve, vagy még inkább az ellentétes kegyelemben és tökéletességben virágoztak ki. ítéljétek meg új erejüket, a tudásnak, szemléletnek, halhatatlanságnak és szeretetnek ezt a magasságát, szélességét, mélységét és mindenekelőtt változhatatlan örök boldogságukat, amely nem valami lelki adomány, hanem az élő Isten szemléletét biztosítja számukra. Képzeljétek el a szerzett jó szokásokat és erényeket, amelyek a szenteket már a földön oly leírhatatlan szépséggel ruházták fel és most olyan pompázó virágzásba fakadtak ki, hogy a földi nyelvnek nincs rá szava. Jóillatuk az angyali karok lelkeit is elbűvölik. Nézzétek, hogy behatoltak az isteni tökéletességek beláthatatlan mélységeibe, amelyek elzáródnak a halandó ember szűk látóköre elől. Hogyan kutatják ki a mélységeket, für- denek meg fényében és táplálkoznak szépségével, s hogyan látszanak közeledni annak nagyságához, aki önmagával ajándékozta meg őket! Hát csakugyan a mi lelkünk ez? Az a lélek, amelyet mi oly szegénynek, kicsinynek, gyengének ismertünk, oly szűk látókörűnek, olyan hűtlennek elhatározásaiban, oly gyengének az állhatatosságban, s amely annyira telve volt az önmaga iránti önző szeretettel?! De vegyétek még mindehhez a tisztítótűz lángjának hatalmas tisztítóerejét és évszázados tartamát, akkor fog megvilágosodni előttetek, hogy milyen magasztosnak kell lennie annak a felségnek, amely ilyen csodálatos változást tud előidézni! A remek mű azonban még nem teljes. A testnek éppúgy meg kell dicsőülnie, mint a léleknek. A romlandó-
