Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)
IV. Könyv. Az Oltáriszentség - Istenünk és Üdvözítőnk
262 olyan bensőséggel vehetik magukhoz, ahogyan még az angyalok sem. Ennek ellenére szoros összefüggés van az angyalok és az Oltáriszentség között. Jézus emberi temészetének titka kapcsolja őket össze, hiszen az Ür mint ember az angyalok feje. Az Otláriszentség azokhoz a titkokhoz tartozik, amelyeket az angyalok imádnak. Alázattal vágynak bepillantani mélységébe. Különleges csodálko- zással szemlélik az egész világon a pap kezében, az oltár trónusán, a szentségházakban, a templomok körül' és a csendes beteglátogatások alkalmával. Az Oltáriszentséget angyali eledelnek, angyali kenyérnek hívják. Igaz, az angyalok a valódi szentségi egyesülésben nem egyesülhetnek Krisztus Urunk testével, mégis minden kétség nélkül lelkiáldozás-szerűleg belőle táplálkoznak. A szentáldozás mindig az emberek kiváltsága marad, s ezt egyedül Isten jóságának és természetünk elsőbbségének köszönhetjük. — Egyszóval: az Eucharisztia az emberi lelkek mágnese. Ami az Oltáriszentség és Szűz Mária kapcsolatát illeti, lehetetlen arról méltóképpen írni és még nehezebb róla beszélni. Két forrásból szerezhetünk ismeretet: a hittudományból és a magánkinyilatkoztatásból. Az Egyházzal nem lennénk összhangban, ha a szentek magánkinyilatkoztatásait ok nélkül támadni akarnók, különösen azokat, amelyek némikép egyházi jóváhagyásban is részesültek. Azonban ebben a fejtegetésben inkább akarom a hittudományt követni, mint a magánkinyilatkoztatásokat. És ha hivatkozom is az utóbbiakra, nem döntő érvül használom fel, hanem csak leközlöm azokat. Vannak hittudósok, akik szerint az a test, amelyet Jézus megtestesülésekor Szűz Mária tiszta véréből vett, sohasem ment át semmiféle változáson. Ami később fejlődött benne, a természet törvényének volt alávetve; Amit azonban eredetileg Szűz Máriától kapott, az változatlanul megmaradt, azt feszítették meg, azt temették el, az támadt fel és az van jelen valóságban az Oltári-
