Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)
IV. Könyv. Az Oltáriszentség - Istenünk és Üdvözítőnk
247 Milyen közel van hozzánk a földön az Oltáriszentség, de milyen nehéz Jézus emberi természetét elérni a menny távlataiban! Még feljebb! Túljutottunk az angyalok fejedelmének trónján, s a hét hatalmas kiválasztott angyalhoz jutunk, akik mindig Isten trónjánál állanak: Mihály, az Egyház védőangyala, a fellázadó angyalok megsemmisítője és legyőzője. Gábor a megtestesülés angyala, Mária őrzője, Dániel lelkesítője, az áldozati ima kedvelője, aki Isten örvendetes híreit vitte. Ráfael, aki az összes angyalok között leginkább hajol le az emberekhez. Részvéttel törődik halandó sorsunkkal, mintha húsból lenne a szíve. Az emberi élet szenvedéseit és örömeit úgy a szívén viselte, mintha csak a sajátja lett volna. A tévelygők vezetője, a vakok világossága és a betegek orvosa. Védencei fölött az örömnek oly bőségét önti ki, hogy ha Mihály az Atya árnyéka, Gábor pedig a Fiúé, őt joggal nevezhetjük a Szentlélek angyalának. Itt van még az a négy másik, akiknek nevét — amint azt Szent Bonifác a Zakariás pápa alatti római zsinaton kifejtette — az Egyház nyilvánosan nem ismerte el. Azonban nevük a hagyomány és a magánkinyilatkoztatások szerint a következő: Uriel, az erős társ, aki Ezdrás 3. és 4. könyvében van felemlítve. (A keresztény művészet jobbjában a keble fölött kivont karddal ábrázolja, balkezében pedig lángok vannak.) Szeáltiel, az ima szelleme; valószínűleg az az angyal, aki Hágárnak megjelent a pusztában. (A művészet szerényen lesütött szemmel és arccal, keblén összekulcsolt kézzel ábrázolja, mintha bűnbánó lenne.) Jehudielt, a visszafizetőt, annak az angyalnak tartják, akiről Isten azt mondta, hogy: Izrael fiai előtt küldte őt. (A képekben jobbjában arany koronát, balkezében pedig háromágú ostort tart.) Végül Barachiel, a segítő, valószínűleg az az angyal, aki Ábrahámmal beszélt és Sárát megfeddette, amikor kinevette. (A festményeken köpenyének öble fehér rózsákkal van tele.) Ó, mily gyönyört talál az emberré lett Ige dicsőséges