Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)
I. Könyv. Az Eucharisztia Isten legmagasztosabb műve
22 Ámbár az a dolog, amely így ismételten léthez jutott a valóságban egy és ugyanaz, az eredményt tekintve mégis sokféle, t. i. a hely, hatás, kezdődés és vég szempontjából. Egy és ugyanaz a dolog bizonyos értelemben eltávolodott önmagától: különböző, távoli helyeket foglal el, s a különböző helyeken különböző, sőt ellentétes hatásokat hozhat létre és így valóságban igényt támaszthat arra, hogy egymagában sokféle tevékenységet végezzen. Az egyik helyen kezdődik vagy végződik, — nem szükségkép kezdődik vagy végződik, a másik helyen is. Egyik helyen lehet forró, a másikon hideg: itt felemel- kedhetik, ott leszállhat; itt megszűnhetik és meghalhat, máshol kezdődhetik és születhetik. Mindezzel azonban nem akarom azt mondani, hogy ez a titoknak pontos magyarázata. De vájjon lehetetlen-e a Mindenhatóság számára? Vájjon ellentétben áll-e az Isten másféle működésével, amelyet ismerünk? Nincs-e ez csodálatraméltó összhangban a titok további részeivel, és nem adja-e az Anyaszentegyház tévmenetes szavainak természetes és elfogadható magyarázatát? Krisztus Urunk szentségi testével kapcsolatban meg kell még említenünk imádandó lelkének a jelenlétét, amely a színek alá is követi őt. Jelenvan itt Krisztus emberi lelke is felélesítve isteni szentségével, túláradó, boldogító szeretetével, istenlátásával, összes természetes és természetfölötti ajándékaival és kiváltságaival. A trienti zsinat szavai szerint Krisztus Urunk lelkének ezt az együttlétét szent testével, nem az átváltoztatás (consecratio) szavainak erejénél fogva állítjuk, hanem a léleknek a testtel való kapcsolata miatt. Per con- comitantiam történik mindez — amint a zsinat nevezi. Vagyis Krisztus szent teste számára megfelelő és illő volt, hogy kísérje azt lelke is, szépségének minden ragyogásával, még pedig olyan valóságos módon, ahogyan ő maga jelen van a legm. Oltáriszentségben. Arra azonban már nem volt szükség, hogy a lélek is az átváltoztatás szavainak erejénél fogva jelenjék meg. Hiszen így is köz-