Faber Frigyes Vilmos: Ez nagy szentség valóban! (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1938)
IV. Könyv. Az Oltáriszentség - Istenünk és Üdvözítőnk
Az Oltáriszentség — Istenünk és Üdvözítőnk. 1. FEJEZET. A megtestesülés — egy külön világ. A megtestesülés éppúgy egy külön világ, amiben élünk, mint a földgolyó, ahol vándorlunk; földdel, levegővel, tűzzel és vízzel, Nappal, Holddal és csillagokkal, állat-, növény- és ásványvilággal. Mert ha lelkünk jelenlegi szükségeit, örök reményeit, életét, erejét, egészségét és betegségeit vesszük szemügyre, akkor azt látjuk, hogy éppúgy szükséges részére a megtestesülés, mégpedig a nap minden órájában, mint a levegő és a világosság testünk számára. A megtestesülésben élünk és mozgunk. Általa vagyunk azok, amik vagyunk. Kiterjed fölöttünk és közöttünk és minden oldalról körülvesz minket. Hatását mind külsőleg, mind bensőleg ezerféle módon gyakorolja rajtunk. Áldott hatása alól magunkat ki nem vonhatjuk, mégha a hitet vagy a hódolatot megtagadjuk is tőle, mert meny- nyei Atyánk igazságának napját éppúgy felragyogtatja igazak és bűnösök fölött, mint a természetes Napot. A megtestesülésnek köszöni mindenki összes természetfölötti erényeit és magasabb erőit. A megtestesülés a Teremtőnek sokkal bensőségesebb megnyilatkozása a teremtmény részére, mint maga a teIV. KÖNYV.
