1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

6

JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV.

Pesten az irodalom ápolására az úgynevezett társaskörök. A kispapság ismét magáévá teszi a gondolatot, de nem akad egy Dayka Gábor, aki összetartaná, megszervezné őket. Győrött szerencsésebbek a kispapok : Pázmándi Horváth Endre már 1810 körül „Magyar Társaságiba tömöríti őket. Nálunk az első próbálkozások Guzmics Izidor bencés növendék nevéhez fű- ződnek. 1814 körül maga köré gyűjti társait; dolgoznak, fordít- gatnak, meghallgatják egymás műveit, buzdítgatják egymást. De ez nem minden. Támogatják az irodalmat is és „ezzel a tettükkel belekerültek az irodalomtörténetbe is, mely mindig, hálával kell, hogy megemlékezzék arról a nemes áldozatkészségről, amellyel a Guzmics Izidor által lelkesített kispapság, egyesülve a székesfehérvári növendékekkel 1814-ben lehetővé tette Berzsenyi Dániel költeményeinek megjelenését. Ez az egy tény elég arra, hogy örökre emlékezetessé váljék a Guzmics. Izidor alatt szervezett „Magyar Társaság.“

Guzmics távozása után az eszme elpihen. Nem akad utódja, aki összetartotta volna a növendékeket. Talán Czuczor Gergely alkalmas lett volna erre, de törékeny teste, gyenge szervezete, egész pesti tartózkodása alatt a betegszobához kötötte s így nem is igen érintkezhetett társaival. Itt a betegszobában írta 1821-ben az „Augsburgi ütközet“ című hőskölteményét is, mely oly nagy tiszteletet szerzett neki, hogy Kisfaludy Károly felkeresi őt és felajánlja neki barátságát. A magyar társaskör eszméje Ihász Gábor személyében kel új életre 1829-ben. Ez az ifjú telve lelkesedéssel, megindítja a harcot a „Magyar Társaság“ újjáébresztése érdekében. Már az alapszabályok is megvannak s csak az elöljáróság engedélye hiányzik. Ezt azonban nem kapják meg. A különféle nemzetiségű idegen nővén* dékek válaszfalat láttak a magyar nyelv művelésére alakult; társaságban, mely megbontja a „szeretet intézetének“ növendékeit. így hát az egyesületből nem lett semmi ebben az évben. De Ihász nem olyan ember, aki meghátrál az akadályok elől. Szilárd jelleme, becsületes szíve nagyon sok lelkes társat szerzett neki. 1830-ban megpróbálja az elöljáróság nélkül megalakítani a „Magyar Társaságot.“ Ez a társaság nem élhetett sokáig. Szelleme nem felelt meg az intézet szellemének, Ihász.