1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
50 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. tek lefordításának és kiadásának gondolata, hogy az iskola ezzel is hozzájáruljon a magyar katholicizmus neveléséhez. A német Apolog. Volksbibl. népies füzeteit szemelte ki. De nagy nehézségekbe ütközött már a fordítási jog megszerzése. Az elnök, Kristóf Gy. fáradhatatlan utánjárással végre megszerzi a fordítás jogát. S ekkor újabb akadályok tornyosulnak a kia- adás elé. Már az előző kiadvány sem jelenhetett meg pontosan papírhiány miatt. Azonkívül e kis füzetek kiadása a nehéz helyzetben újabb megterhelést jelentett az iskola pénztárának s Lőrinc pénztáros „óvást emel a nagy kiadások ellen.“1) De a nagy cél érdekében a bizottság, mely az ügyet tárgyalta, hosz- szas és mindent megvitató eszmecsere után megszavazta a füzetek kiadását. Így jelent meg három füzet, melyről Tóth Tihamér dr. így ír : „A budapesti központi szeminárium kebelében- működő M. E. I. oly sorozatos hitvédelmi füzetek kiadását kezdte meg az idén, amelyek nemcsak, hogy joggal csatlakoznak az iskola eddigi nagyszámú könyvkiadványaihoz, hanem, amelyek — ha a lelkészkedő papság részéről a megérdemelt pártfogás nem fog hiányozni — eddigi kiadványaiknál nem kisebb lelki hasznot fognak eredményezni. ... A sorozatból nem régen jelent meg az első három füzet: Az ember lelke, Életünk a halál után, Az egyház küzd és győz. Mind a három füzet időszerű tételt tárgyal. A német szerző kitűnő tollal veszi tárgyalás alá a tétel mellett szóló érveken kívül az ellene támadó nehézségeket is s megkapó fordulatokkal, érdekes kifejezéseivel, találó hasonlataival s a helyes mértékben alkalmazott gúnnyal sikerül életet varázsolnia a komoly tárgy előadásába. Ez pedig első feltétele a közkedveltségnek. A német eredetivel összevetve a füzeteket, bőven nyílt alkalmunk meggyőződni róla, hogy a fordítók tényleg átdolgozva, a mi körülményeinkhez simítva bocsátották azokat a könyvpiacra. Egyes részeket, amelyeket nem találtak eléggé érdekesnek a magyar közönség számára, kihagytak. Viszont igen sok helyen találó zsoltárrészeket, híres munkákból vett idézeteket, >) 1915.n ov. 21. IV. b. ü.
