1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
A MAGYAR EGYHÁZIR0DALM1 ISKOLA TÖRTÉNETE 1909-1930. 35 gista elmélet kisértékűségét épen a vitatott ausztráliai törzsek totemizmusával, akiknél a társadalmi kényszerrel való magyarázat az egész szociologista elméletet fejtetőre állítja. Történelmi szakosztály. A történelmi tárgyak, különösen a hazai egyháztörténelem nevezetesebb eseményei, szereplői igen gyakran adnak alkalmat arra, hogy a tagok a történelemben való jártasságukat kimutassák. Szépen virágzik ez a szakosztály s az utóbbi években itt is haladást tapasztalhatunk. A szabolcsi zsinat eseményeit, lefolyását és határozatait Sárközy ismertette, Mátyás király egyházi politikáját pedig Brandt. Petrik II. Rákóczy Ferenc egyházpolitikáját tárta az iskola elé, Rubinszky József a jozefinizmus rendszerének és az egyházi életre való kihatásának ismertetésében mutatja ki történetírói készségét. A katholicizmus szívbemarkolóan szomorú sorsát festi meg Egyed Ferenc a török hódoltság korában. Nagy dicsérettel emlékezik meg a jegyzőkönyv Huthinson Dávid amerikai kispapról, aki „a kath. egyház helyzetét“ rajzolta meg igen ügyesen „a modern eszmeáramlatok között“, Kristóf az egyház u. n. „sötét foltjáról“, az inquisitio-ról ad világos képet. „Luther római útjá“-ról Krumpf J. számolt be. Rauch Ferenc „VI. Pius és II. József“ címen ügyesen mutatja be II. József lelkifejlődését, pápaellenes lelkivilágának kialakulását. Vázolja terveit, összeütközéseit a pápával, a pápa béke törekvéseit és ezeknek a betetőzését : a bécsi utat. Igen ügyesen jelöli meg a „XVIII. sz. jellemző eszméinek forrását“ Bacza Dezső egyrészt az empirista, szkeptikus, encyklopedista bölcseletben, másrészt az uralkodóházak laza és hitetlen szellemében. Sok munka foglalkozik a különféle szerzetesrendek életével, vagy egy-egy nagy szent alakjával és jellemével. így Kostyál Gáspár a „kamalduliak háziéleté“-t irja le, Tódor a „jezsuiták letelepedését Erdélyben“. Budai János a magyar szerzetes rendnek, a pálosoknak alapításával és az Anjou-korabeli történetével foglalkozott, Koncsek a budaszentlőrinczi pálos3*
