1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

30

JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV.

és felel a kérdésre, vájjon emberáldozat-e Jefte áldozata ? Krisztus születésének évét igyekszik megállapítani Söröss János. Prenner Béla a Szentírás, a népies emlékek és feljegyzések nyomán ismerteti a zsidó és babiloni bűvészetet, s tényekkel igazolja, hogy sem a zsidó bűvészeiről, sem a zsidó vallásról nem lehet azt mondani, hogy a babiloni vallásból származott. Ugyancsak Prenner fejtegeti szt. János Logos-tanát. Az egyptomi és asszír-babiloni írásmódokat igyekszik megismertetni az iskolával Funczik Emil ; Scheffler Ferenc az evangéliumok „filius hominis“-ét ismerteti szép dolgozatában. (P. ny.) Krisztus urunk kettős genealógiájának magyarázatát Ibrányi Ferenc adja, a nagy O-antifonák exegesisét Ikotits József végzi el (P. Ny.); aki egyébként még „Krisztus Urunk gyermekségének időrendje“ c. dolgozatával is igyekszik e téren világosságot gyújtani. Ismerteti a tudomány mai álláspontját, s kifejti véleményét, melyet a Szentírás és Flavius J. iratainak segítségével igazol. A kor alapos ismerete nyilvánult meg dolgozatában. A szír nyelvben való jártasságát mutatta meg Bakó József, midőn lefordítja szír eredetiből Jakab smyrnai püspök imáját. Riczmayer Mihály a „babiloni világnézettet ismerteti, s arra az érdekes eredményre jut, hogy a fantasztikus babiloni világnézet negativ apológiája a kereszténységnek. Szelestey Béla „az ó-szöv.-i isteneszme antagonista mozzanatait fejtegeti, kiindulva abból az apologetikus gondolatból, hogy azon isteneszme, mely ellentétes mozzanatokat is tartalmaz, szűkségképen isteni kiyilatkoztatás- ból való, s nem az ellentéteket elsimítani törekvő emberi ész találmánya. Szt. Pál Christologiájának forrásait tárja az iskola elé Farkas József jól sikerült munkájában. Bujaló Bemát, az újszöv.-i Isten-ország fogalmát tisztázza és exegetizálja a szentírás azon helyeit, ahol a „regnum caelorum“ szerepel. Vizsy Pál felel arra a kérdésre, vájjon Mária Magdolna bűnös nő-e ? (P. ny.) Egy másik munkájában az emberiség örök problémáját, a szenvedést fejtegeti Jób könyve alapján ; a szenvedés Isten kezében nemcsak büntetés, hanem nevelő, rossz szokásainktól tisztító és igaz voltunkat kipróbáló eszköz is. Azért ne keresse az ember a Szenvedés okát, hanem bízzék Istenben, kinek igazságossága és, bölcsesége mindent javunkra fordít. Mészáros