1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
SZÉCHENYI VALLÁSOSSÁGA. 253 embernek mindennapi önmagába szállásra van szüksége. És hiányos is a csak bűnöket figyelembevevő lelkiismeretvizsgálás : a lehető legaprólékosabban át kellene kutatni a lélek minden zugát, jó -és rossz hajlamait, sajátságait és különösségeit, gondolkodásmódját — mindenre ki kell terjedni, hogy így annál szélesebb lehessen az önnevelés munkájának az alapja. Ez a munka így az egész egyéniségre kiterjedhet s a lélek értékei teljességében, egyoldalúságoktól mentesen közeledhetik a legfőbb tökéletesség, Isten felé. „Az örökkévalóság csak Istent illeti meg s azokat, akik fokonként tökéletesítik magukat.“ Ha a lelkiismeretvizsgálást ennyire becsüli, azon sem lepődhetünk meg, hogy az önmegtagadás jelentőségét is tudja méltatni. „A lélek idomításának főtényezője a test sányargatá- sa, úgy hogy annak vágyai és szükségei mintegy elnémuljanak.“ „Mihelyt a lélek öntudatára emelkedik, hogy hivatása a legmagasabb tökélyre jutni, azonnal meg fogja vetni a földi örömöket. ..“Sa földi örömök helyett értékesebbeket nyer. „Ismerjétek meg a lélek örömeit,“1) azaz tökéletesítsétek magatokat. „A tiszta lelkiismeret mennyei érzés, mely boldog napokban kimondhatatlan bájt vonz maga körül, viszontagságunkban pedig — ha sötétre fordul az idő s létünk minden kellemei s híveknek vélt jóakaróink sora utolsóig elpártol, — oly édes meleget önt szívünkbe, mely az élet minden esetei ellen férfiúi önérzéssel s elszánással vértez fel minket. Nélküle a királyi szék rideg pusztaság, vele még a kínpad s vesztőhely sem ijesztő, s elsőtől utolsóig a világ roppant felszínén mindenkinek sajátja lehet, ki becsületesen teljesíti kötelességét.“ Mindamellett nem elegendő és nem öncél a léleknek az a boldogsága, melyet a tökéletesség magas foka megad. Igaz ugyan, hogy „a léleknek kifejtett gazdagságai szolgáljanak boldogságunk alapjául s ne az anyagnak oly hamar hervadó kincsei,“2) de „a lélek tökélyét vagy tökéletlenségét nem az dönti el, hogy miképen szól vagy ír, hanem hogy hogyan cselekszik és él.“ Az öntökéletesítés az első pont Széchenyi élete prog- rammjában, de ez csak lépcső, eszköz az aktív életre, „Isten ]) 2) Kelet Népe, I.
