1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

242

JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV.

I.

Ifjúkori lelki fejlődése.

Melyek azok az adottságok, amelyek között Széchenyi lelkének fejlődése megindult? Milyen levegőt, milyen eszmeáramlatokat szívott magába ifjúkorában? A kezdet hatásai mindig maradandó bélyeget hagynak a lelkületen — s ha nem figyeljük meg őket, könnyen juthatunk téves Ítéletekre s abba a hibába esünk, hogy az egyéniségnek tulajdonítjuk a kor vonásait.

Ahol két hatalmas eszmeáramlat találkozik, örvény támad, kétarcú, meghasonlott, nyugtalan a szellemi élet. Az ellentétes eszmeáramlatoknak egy ilyen örvényébe jutott a XV1I1. század utolsó évtizedében a magyar nemesség.

Az egyik áramlat az ellenreformáció. Mária Terézia halálakor még domináló erő Bécsben s lendülete csak lassanként lanyhul el.

A másik áramlat megjelölésére elég ennyi : a francia forradalom korában vagyunk. Bécs egyelőre nem megy a forradalomig: itt csak a „fölvilágosodás“ kezd elhatalmasodni.

Milyen körülmények között került Széchenyi István a gondolatoknak ez örvénylő forgatagába?

A szülői házban igaz katholikus nevelésben részesült, amint ez családja hagyományainak megfelelt. Széchenyi Ferenc barátja volt Bécs nagy apostolának, Hofbauer szent Kelemennek. Hogy mennyire előtérben állott lelkében a hit, az abból is kitűnik, hogy egy időben családja már majdnem lelki egyensúlya felől kezdett aggódni, annyit tépelődött a földöntúli élet természetén.1) Fiával sok jámbor könyvet olvastatott el, de ennél sokkal inkább hatott rá példájával. Csak természetes tehát, hogy ilyen atya mellett Széchenyi lelke már kisgyermek korában szeretettel és félő tisztelettel telt el a hit iránt. Jellemző, hogy ez a hit már kezdetben is — a Széchenyit később any- nyit gyötrő — túlzott aggodalommal terheli meg lelkét. Önismeret1 2) című müvében beszámol első szentgyónásáról és áldo1) Angyal Dávid : Gróf Széchenyi István ifjúkori naplói. Századok, 1925. nov.—dec.

2) Újabbkori Történelmünk Forrásaiban jelent meg.