1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
A TANONCOK ÉS A TÁRSADALOM. 237 A cserkészet mindegyiket megvalósítja, mert a cserkész- munkán kívül pótolja azt a műveltséget, melyet a tanoncok a hiányosan végzett iskolák miatt nélkülöznek. Még az olyan is, aki a négy középiskola után megy inasnak, gyakran visszafejlődik a II. elemista nívójára, mert nincs módjában a szerzett ismereteket tovább fejleszteni. A tanoncok kulturnívójának emelésében mintaként állhat előttünk Vizsy Pál, aki Pécsett a Keresztény Munkásifjak 8 év óta vezetése alatt álló cserkészcsapatban minden évben ismeret- terjesztő tanfolyamot rendez százhúsz órában, évről-évre más tárgykörrel. Azonkívül havonkint van csapatgyűlés, amelyeket a hónapnak megfelelő vallásos és hazafias szellemben tartanak. A nevezett kiváló vezető továbbá, hogy cserkészeit a szociáldemokraták propagandájával szemben idejében felvértezze, megköveteli, hogy a cserkészpróbák második osztályának ipari munkája helyett a társadalmi kérdés fontosabb pontjáról tartsanak szabad előadást, a tőle kapott könyv alapján. Nagy súlyt helyez arra, hogy a fiúk gondolataikat szabadon tudják előadni, mert az inascsapat parancsnokaihoz intézett körkérdésre nem egy írja, hogy az inasok beszélni nem tudnak. Ilyen próbaelőadások által az előadási készséget megszerezve, később az életben lesz bátorságuk elveiket a szó erejével is megvallani és az ilyenkor kapott buzdítások legény- és mesterkorukban is vezetni fogják őket a hasznos ismeretek felismerésében, megszerzésében. Figyelemre és még inkább támogatásra méltók azok a lapok, melyek szórakoztató ismeretközlő formában keresztény és nemzeti világnézetet adnak a tanoncnak. Ilyen az „Ifjúságunk," az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület kiadásában megjelenő „Magyar Tanoncok Lapja" és Pécsett a „Munkásifjú“ Vizsy Pál irányítása mellett. Sajnos, a fiúk olvasási kedvével nincs arányban a fizetőképességük. A tanoncifjúság pontos jellemképét megadni nehéz dolog. Imre Lajos „Vezérfonal az ifjúság gondozásához“ c. munkájában három típust különböztet meg. Még pedig az első a sexuá- lis típus, mely a leggyakoribb. Jellemvonása a sexuálitás durva jelentkezése, mely egész valóján uralkodik ; magaviseleté durva,
