1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

24

JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV:

osztályhoz, amellyel bizonyos pontokban úgyis érintkezésben áll. A tervet 1917-ben valósítják meg s ez mind a mai napig fennmaradt.

Ha a történeti szakosztály működését vizsgáljuk, a változatosság, a tárgyak sokfélesége az, ami meglep bennünket. A legkülönfélébb eseményeket tárgyalják az iskola tagjai, melyek azonban mind kivétel nélkül összefüggésben állanak az egyháztörténelemmel. Nagy kedvvel foglalkozik a szakosztály a magyar egyház kiemelkedő eseményeivel is. Az utóbbi években pedig mindjobban előtérbe lép az életrajz-írás. Egy-egy nagy katholikus férfi történeti képét odaállítani a tagok elé, okulni* tanulni tőlük, valóban kispaphoz méltó dolog.

A biblikus szakosztályról keveset mondhatunk el általánosságban. A Szentírás a pap mindennapi kenyere, csaknem minden gyűlésen szóba kerül, kimeríthetetlen kincseit bőven kiaknázzák, s egyforma az érdeklődés iránta 20 évvel ezelőtt és most. Ez a papi hivatással szorosan összefüggő tárgykör, sok szép és valóban értékes munkával gazdagította levéltárunkat. A sok támadás, mely a szentírást érte és éri, az exegétá- kat szólaltatta meg, míg másokat a gondolatok mélysége és nagyszerűsége ragadott magával és adta kezükbe a tollat, hogy azokat kifejtsék.

Nagy általánosságban az ószövetséggel foglalkoznak a tagok inkább, mint az újszövetséggel, aminek az az oka, hogy az ószövetséggel előbb ismerkednek meg. Az újszövetség intenzívebb művelése csak az utóbbi években kezdődik.

Meglepő az az élénkség, ami a szisztematikus szakosztály működését jellemzi, pedig ez a szakosztály csak rövid keletű. 1907-ben állították fel. Dogmatikus és filozófiai dolgozatok váltakoznak a műsoron és különösen a háború előtti időben az iskola működésének jórésze ezen a téren bonyolódott le. A háború után egy kissé megcsappant az érdeklődés ; igaz, aZ idő és körülmények sem kedveztek nagyon az elmélyülésnek. Az 1923-24-es évek aztán ismét a régi életet elevenítették fel. Az 1929-ben alakult missziós szakosztály működéséről még nem sokat mondhatunk. A jövő kell, hogy igazolja életrevalóságát.