1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
218 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. lyedtünk ; hanem szedelőzködjetek össze ; szervezkedjünk ; válasszunk jó képviselőket ; csináljunk új jogrendet, melyet az Ur Jézus hozott, midőn kihirdette, hogy minden ember testvér s mindenkinek egyenlő joga van a boldogsághoz, tehát a boldogulás eszközeihez is!“1) Ez hát Prohászka szava a mostani helyzetről s meg is jelöli az eszközt, hogy mikép segítsünk. És ezt ismétli sokszor: „A szociális törvényhozás kiépítése!“* 2) Már itt említjük meg, hogy Prohászka a század végén erősen hangoztatta és követelte a rokkantsági, aggsági biztosítást, s a baleseti-biztosítást, amit csak harminc évvel később valósított meg a törvényhozás. Részletesebben követeli a liberális eszmék által behozott újítások módosítását, melynek főpontja a pénzgazdaság visszaéléseinek elnyomása. Miként a kapitalista rendszert ép a szabad verseny fejlesztette ki, — úgy a gyökerében megtámadva a mai rendet — ezt írja : „követelnünk kell, a testületi rendszer törvénybeiktatását és az iparszabadságról szóló törvény eltörlését“.3) Céloz itt a céhek visszaállítására is, de nem a régiekre, hanem az évszázadok alatt kialakúit alapelveken épült, modern világba helyezett céhekre. Elismeri a régiek hibáját, de nem hallgatja el azok jószolgálatát. Másrészről az iparszabadságot korlátozni szeretné, mert ez — mint a tapasztalat mutatta és mutatja — a tisztességtelen verseny melegágya. — Ezekre vonatkozólag már az első részben szóltunk. A szabadverseny által kitermelt tőkepolitikának akarja másodsorban útját állni, mely karjaival átfog mindent: ipart, mezőgazdaságot. — A pénz a tőkést felmenti a munka alól és érdem nélkül hordja neki a kincset. Legfeljebb a spekulációra készteti, mely abban áll : hogyan lehetne kis befektetéssel sokat előhozni. Az ilyen spekuláció nem néz sem Istenre, sem emberre, nem nézi, hogy erkölcstelen dolgot tesz, hogy ezrek vérében gázol. Vagyis a kiuzsorázott nép nem önmagának, hanem a pénznek dolgozik. Honnan jönne ugyanis a kevés beJ) XXII. k. 19. o. *) XXII. k. 44. o. 3) XXII. k. 26. o.
