1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

PROHÁSZKA OTTOKÁR SZOCIÁLIS ESZMÉI. 213

neki. Azért összefoglalásképen álljon még itt ez : „A nép erkölcsi ereje csodálatosan fejlődik a szövetkezetekben, melyek bástyái a közszellemnek, az erő öntudatának, a bizalomnak és életkedvnek!“1) — erkölcsi oldalon; „Mi a szövetkezet más, mint modern szervezet, melyben a testvérek, a gazdasági közreműködés révén egy kenyéren osztoznak, ahol a közjó, a község java, a közjóiét vezet, így az evangéliumi szeretetnek s testvériségnek a legmodernebb kiadása !“* 2) — anyagi oldalon.

Ezek Prohászka elvei a szövetkezésre, az egyesülésre. És itt is látjuk — különöskép az utolsó idézetben kifejezve, — hogy Prohászka tiszta evangéliumi lelke volt sugalmazója a szociális gondolatok felvetésében és erős hangoztatásában.

Prohászkának célkitűzése az egyesületekre is, — mint láttuk — marad az a kettős gondolat : lélekkel segíteni ! Vagyis emelje fel a szövetkezet az embereket a kiközösítettség sötétségéből, emelje fel azokat a tényezőket, mely a kizsarolt, kifosztott embereket újra embersorsba hozza, de atmoszférája a keresztény erkölcsi rend gondolata legyen !

Reformtörekvés hát az egyesületnek ezen új beállítása, melyet Prohászka a szociális század hajnalán belekiáltott a társadalom újhodni-vágyásába. S ha a társadalom komolyan fogja fel az új berendezkedés szükségességét, akkor ezen evangéliumi szellem szerint kell tömörülnie s e kettős szellemben kell küzdenie az új rendért !

*

* *

Egyesülés a század vezérgondolata ! Egyesülni kell a kisembereknek érdekeik kivívására. De ez a társadalomnak csak egyoldalú szervezése, és ha másik oldalt nem mozgósítjuk, forradalom lesz belőle. Ha pedig a forradalom kitör, a keresztény kulturtörekvések ismét csak ethikátlanságba fúlnak, mert a forradalom az emberbe dolgozó állat kitörése, még ha jogos is. Perzsel, éget, öl pusztít ! Ezek nem az építés megnyilvánulásai. Hogy tehát az új társadalmi rend rombolás nélkül épüljön fel, kell, hogy a másik oldalt, melytől a kisemberek jogot kérnek a tisztes életre, előkészítsük, szervezzük e gondolat számára.

1) XXII. k. 56 o.

2) X. k. 129 o.