1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
PROHÁSZKA OTTOKÁR SZOCIÁLIS ESZMÉI. 207 lehet!“1) — Tehát bizonyos „jómód“ kell az embernek, hogy a magasabb eszmék áramában belekapcsolódhassék. Ezt modern ember kívánja is : „Egy lobogó, tüzes vágy ég az emberekben, hogy a földön is tűrhetőbb s ne agyonstrapált sorsuk legyen, s ezt a vágyat meg kell valósítani. Enélkül a legharmónikusabb Programm is a vizbeesik, s hidegen hagyja a lelkeket.“1 2) — Tehát a kor nyelve az anyagi érdekek felkarolása és „azé a jövő, aki az emberekhez érthető nyelven szól : az emberiség pedig most egy nyelvet ért csak, egy nyelvet* mely egy szót hajtogat, szásszorosan körülír — ez a szó : érdekeink !3) „Nagyon szükséges, — tehát — hogy jól fölértsük a védenceink (t. i. segítségünkre szorulók) helyzetét és belső lelki világukat, annak összes fogyatékosságait, sajátosságait s kapcsolatait. Érdeklődnünk kell, hogy hogyan lett az ember ilyen, mily úton járt, mily behatások alatt állt, mily elhatározásokon keresztül került oda, ahol most van.“4) — Ezek mind előkészületek, melyekkel az embereket megfoghatjuk. Ennek segítségével adhatunk reális színt programmunknak. Ezen értékre tanít először a való élet ismerete. A másik fontossága a való élet járásának a lelkikultúra alkalmasabb elszórása, mert ezáltal ugyanis közelebb jutunk a néphez, mintha előadói asztalok mellől hirdetnénk csak „ma- lasztos igéket“. Az élet közvetlenségében meglátják jobban a mi jóakaratunkat s azt is bizonyítva látják, hogy mi nem a levegőbe beszélünk. „Mikor szociális munkáról van szó és szociális érzésről, a fősúlyt ne az egyleteskedésre, ne a szociális iskolára fektessük, hanem fektessük elsősorban a családi életre, a jónevelésre, a családi körök tisztességes, keresztény hangulatára s érzésére ; az egymással való érintkezés nemességére s becsületes őszinteségére.“3) Ez minden családnak, minden lakásnak benső élete, mit az egyletben elintézni nem lehet, de annál jobban az „élet- ben-járás“, a látogatás idején. Ilyenkor pattannak ki a lelkeket 1) XI. k. 255 o. 2) XI. k. 242 o. 3) XI. k. 69-70 o. 4) XI. k. 227 o. 5) XXII. k. 111 o.