1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
184 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. lás adhat, mint ahogyan az erkölcs gyökere csak az Isten lehet. Hazafias érzület vallás nélkül csak üres frázis marad . . . Ha a múltjához ragaszkodó magyar nép végig tekint történelmén, lehetetlen, hogy a Nagyasszony tisztelete erősen föl ne támadjon lelkében. Az ilyen mélyen érzi, hogy a szent Szűzhöz való ragaszkodás segítette őseinket annyi sok viszontagságon keresztül. E tények puszta megállapítása azonban nem elegendő ; a példát utánozni kell. A Patrona képéhez kell elzarándokolni; ...agyontiport hazánkért hozzá kell fordulni.“1) Tanulja meg a gyermek, hogy ki az a magyar Védőasz- szony. Az a kath. ifjú pedig, mikor a Patrona képével ékes rektori jogarra tett kézzel esküszik hivatása pontos teljesítésére, gondolja meg, hogy tudásával a Regnum Marianum-ot kell szolgálnia. Jól gondolja meg, hogy nagyrahivatott utódja annak a katonának, aki 1848-ban a Lehel-huszárezred máriás zászlajára esküdött fel és annak a számos, egyetemet végzett ifjúnak, akik 1920-ban a nemzeti hadsereg Patrona Hungariae-lobogója alatt fogadtak sírig tartó hűséget a máriás Magyarországnak. „A Regnum Marianum fenntartása a magyar katholikus kötelessége, mellette kell kitartania. Reá vonatkozólag ismételje azokat a szavakat, melyeket a XVII. század névtelen költője „Thököli haditanácsában“ indítványozza : “Sanguine fundatum esi hoc regnum ; sanguine crevit ; sanguine succrevit ; sanguine finis erit.“* 2) l) Relkovic Néda dr. : Patrona évf. 280. old. skk. 2) Relkovic Néda dr. i. h. Hungáriáé. Katholikus Szemle, 1921.
