1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
SZŰZ MÁRIA TISZTELETE SZENT ISTVÁN HALÁLÁIG. 179 A bazilika építésével a kútfők szerint kettős célja volt szent Istvánnak. Elsősorban, hogy Szűz Mária „pártfogását megérdemelje“,1) másrészt, hogy Szűz Máriának, kinek oltalmába ajánlotta magát és országát, „Magyarország iránti hajlamát megörökíthesse.“2) Hogy magában a bazilikában miképen örökítették meg azt, hogy Szűz Máriának van szentelve, erről hallgat a történelem és a Henszelmann által végzett ásatások sem derítettek fényt erre. De valószínűnek tartom, hogy a forrásokban említett képek, szobrok és dombormflvek között szembetűnően ezt is megörökítette a szent alapító. Ami a bazilika külső alakját és helyrajzát illeti, Henszelmann szerint két oszlopsorral három hajóra osztott, boltozatnélküli bazilika volt, apsisban végződő szentéllyel, amelynek mind a négy oldalán egy-egy alacsony torony állott. Valószínűleg volt előcsarnoka és előudvara is. A középhajó magasabban volt, mint a két mellékhajó. „Arányai helyességével bazilikánk igen kitűnő helyet foglal el, s e tekintetben sokkal inkább Rómának keresztény bazilikáihoz, mint más Európa részén ránk maradt egykorú épületekhez csatlakozik.“3) Kissé részletesebben foglalkoztam ezzel a magyar keresztény műemlékkel, mert illett, hogy „a haza Sionjá“-ról, „Magyarország Vatikánjáéról, amint Bonfin nevezi,4) bővebben megemlékezzünk. A székesfehérvári bazilika felépíttetésével nem merült ki szent Istvánnak Szűz Mária iránt való áldozatkészsége. Kútfőink több Mária-templomot és szerzetesházat tulajdonítanak neki. így még fejedelem korában építtette a pécsváradi bencés monostort, „ad anime nostre (sic ! !) remedium et pro stabilitate regni nostri.“5) A pozsonyi káptalani levéltár egyik okirata arról tanúskodik, hogy Győrben katedrális templomot építtetett Szűz Mária tiszteletére.6) Némethy Lajos még egy templomot *) Du Mesnil i. h. 2) Bonfin i. h. 3) Henszelmann i. m. 95. old. 4) I. h. s) Az alapítólevelet idézi Dr. Karácsonyi János : Szent István király oklevelei és a Szilveszter-bulla, Budapest 1891. 79. old. 6) V. ö. Magyar Sión, 1863. évf. 793. old. skk. 12’
