1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

176

JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV.

tében hogyan és miben nyilvánult meg a Mária-tisztelet. Hogy az ugyancsak Thuróczinál említett „szent szertartások és ceremóniák“1) között, melyeket a Géza által behozott papok végeztek a templomokban, külön a Bold. Szűz tiszteletét szoh gáló szertartások is voltak-e, a tudósítás szűkszavúsága miatt nem tudjuk eldönteni.

„Amint pedig István atyjának elhunyta után, még ifjú, a főurak és a nép jóváhagyásából föllépett az atyjától rá szállott uralkodásra, nagyobb buzgósággal kezdé az igazság igéjét terjeszteni“ — olvassuk Hartvik legendájában.2) Nemcsak megvetette országa alapját és alkotmányt adott népének, nem hagyta félbe atyja művét, aki a magyar családnak mennyei Atyát adott, — hanem szerető, gondos Édesanyára akarta rábízni ifjú keresztény nemzetét. Azért „mind önönmagát, mind országát szüntelen esdeklés közti fogadással és bemutatással a szeplőtelen Szűz Máriának, Isten anyjának védelmébe ajánlá.“3) Szent István korában már kedves szokás volt a jámbor keresztények között, hogy Istent Szűz Mária, a tiszta szeretet és a szent reménység Anyjának tisztelete által imádták. Ez a kedves ájta- tosság és a szent Szűz iránt való tisztelet indította szent Istvánt arra, hogy Pannónia Királynéjává válassza,4) Azóta kitö- rülhetetlenül átment a köztudatba, hogy Magyarország Szűz Mária országa, öröksége. A magyar nép annyira tisztelte meny- nyei Pártfogóját, hogy mennybemenetelének ünnepét is a Boldogasszonyról nevezte el, hozzátéve mindig valami megkülönböztető jelzőt, amelyet vagy az egyházi év valamely liturgikus cselekményéből vett, pl. Gyertyaszentelő Boldogasszony, vagy az egyes évszakok sajátságos jellegéből, pl. Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagy végül a saját életkörülményeiből, pl. Sarlós Boldogasszony.6) S bár ebből a korból csak ez a három ilyen jellegzetesen magyar név maradt fenn, nem lehetetlen, hogy a

J) Id. U. o.

2) Szent István első magyar király életirata Hartvik regensburgi püspök által. Átírta és dolgozta Dr. Érdy János. Pest, 1854. VI. fejezet.

3) U. o. XII. fejezet.

4) V. ö. A három magyar nagy királyok viselt dolgainak rajzolatja Fes- ler után. Pest, 1815. 69. old.

b) V. ö. Thuróczi Cronica-ját cap. 111. Id. Katona : Hist. Crit. Regum Hungáriáé stirpis Afpadianae, tom. 1. Pestini, 1779. peg. 112. sqq.