1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

'174

JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV.

Szűz Mária tisztelete Magyarországon szent István haláláig.

Keresztes Ádám.

Közkeletű vélemény a katholikus egyházban, hogy Szűz Mária tisztelete ugyanolyan régi, mint maga a kereszténység. Méltó is, hogy amikor imádni kezdik az emberré lett Istent, ugyanakkor tiszteljék testszerinti Édesanyját, a Boldogságos Szűz Máriát is.

Önként adódik a gondolat, hogy amely nép a kereszténység felvétele által Krisztus testének tagja, magának az Úr Krisztusnak testvére lett, — ugyanakkor gyermeki szeretettel és tisztelettel kezdte övezni Szűz Máriát és szíve egész vonzalmával ragaszkodott hozzá. Az egyház tanítása az emberi nem isten- fiúságáról azt mondja, hogy mindnyájan egy atyának, a meny- nyei Atyának vagyunk a gyermekei. S amint Isten fiai Krisztus által lettünk, ép úgy Krisztus által lettünk valamennyien gyermekei a Bold. Szűznek. A kettő szinte elválaszthatatlan egymástól.

A magyar nép történelmében is az Úr Jézussal egyszerre foglalja el a főhelyet Szűz Mária. S ezzel őseink a komoly, megingathatatlan hit útjára léptek. Igaz vallásosság volt lelkűkben, amely arra képesítette őket, hogy a viharos, zivataros jelent türelemmel viseljék el és bizalommal tekintsenek a bizonytalan jövőbe. Vallásos érzületük erős nemzeti öntudattal párosult. Ez az öntudat abban a faji együvétartozás érzésében nyilvánult meg, amely nem engedte, hogy a sors csapásai alatt összeroppanjanak. Küzdeni kényszerítette őket, hogy faji, nemzeti önállóságukat minden idegen, az ő fajiságukkal össze nem egyeztethető behatással szemben megvédjék.

Ez a két hatalmas tényező együttesen vitte a főszerepet a magyar történelemben. A belviszályok és külső háborúk vérzivatarjaiban már-már csüggedő magyar mélyen gyökerező hitéből merített erőt a küzdelem folytatására ; másrészt a bátor-