1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

'174 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. Szűz Mária tisztelete Magyarországon szent István haláláig. Keresztes Ádám. Közkeletű vélemény a katholikus egyházban, hogy Szűz Mária tisztelete ugyanolyan régi, mint maga a kereszténység. Méltó is, hogy amikor imádni kezdik az emberré lett Istent, ugyanakkor tiszteljék testszerinti Édesanyját, a Boldogságos Szűz Máriát is. Önként adódik a gondolat, hogy amely nép a keresztény­ség felvétele által Krisztus testének tagja, magának az Úr Krisz­tusnak testvére lett, — ugyanakkor gyermeki szeretettel és tisz­telettel kezdte övezni Szűz Máriát és szíve egész vonzalmával ragaszkodott hozzá. Az egyház tanítása az emberi nem isten- fiúságáról azt mondja, hogy mindnyájan egy atyának, a meny- nyei Atyának vagyunk a gyermekei. S amint Isten fiai Krisztus által lettünk, ép úgy Krisztus által lettünk valamennyien gyer­mekei a Bold. Szűznek. A kettő szinte elválaszthatatlan egy­mástól. A magyar nép történelmében is az Úr Jézussal egyszerre foglalja el a főhelyet Szűz Mária. S ezzel őseink a komoly, megingathatatlan hit útjára léptek. Igaz vallásosság volt lelkűk­ben, amely arra képesítette őket, hogy a viharos, zivataros je­lent türelemmel viseljék el és bizalommal tekintsenek a bizony­talan jövőbe. Vallásos érzületük erős nemzeti öntudattal párosult. Ez az öntudat abban a faji együvétartozás érzésében nyilvánult meg, amely nem engedte, hogy a sors csapásai alatt összerop­panjanak. Küzdeni kényszerítette őket, hogy faji, nemzeti ön­állóságukat minden idegen, az ő fajiságukkal össze nem egyez­tethető behatással szemben megvédjék. Ez a két hatalmas tényező együttesen vitte a főszerepet a magyar történelemben. A belviszályok és külső háborúk vér­zivatarjaiban már-már csüggedő magyar mélyen gyökerező hi­téből merített erőt a küzdelem folytatására ; másrészt a bátor-

Next

/
Thumbnails
Contents