1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Második rész. Munkálatok
SZENT IMRE HERCEG LEGENDÁJA ÉS A TÖRTÉNELEM. 169 mint olyan dolgokat, melyekről „biztos tudomása“ van s azt mondja róluk, hogy „híven" akarja elbeszélni azokat. Már maguknak a mondandóknak ez az erős aláhúzása is sokban támogatja szerzőjük szavahihetőségét. Nem hihető ugyanis, hogy egy olyan komoly és képzett férfiú, mint amilyennek ez a kis munkája mutatta, olyan dolgok állításával és hangoztatásával mert volna kilépni a nyilvánosság elé, melyeket szemenszedett valótlanságnak bélyegezhettek volna a kortársak. E rövidke pont arról számol be, hogy Szent Imre egy éjjelen szolgája kíséretében felkereste Veszprémben Szent György templomát, hogy ott imádkozzék. Imádság közben éppen azon töprengett, mit tudna felajánlani Istennek, mit az kedvesen fogadna tőle, mikor egyszerre vakító fényesség közepette égi szózat az mondta neki, hogy ajánlja fel szüzességét. Ezt ő meg is tette, szolgáját pedig a történtekről titoktartásra kötelezte. Eddig a legenda. Próbáljuk meg, mit lehet ebből kihámozni ! Veszprém városa a fejedelmi háznak úgyszólván második lakóhelye volt.1) Szent István király tehát gyakran megfordult itt, honnét azután Pannonhalmán keresztül szokott Esztergomba visszatérni. Erre vall ama körülmény is, hogy a fentebb említett Szent Jmre-magaslat, melyen a nép hagyománya szerint Szent István és Szent Imre összetalálkoztak a fogadásukra siető szerzetesekkel, Pannonhalmától délkeletre, tehát éppen a Veszprém és Pannonhalma közötti vonalon fekszik. De nemcsak lakóhelye volt itt Szent Istvánnak, itt volt a vadászlaka is.2) S ha másért nem, már csak ezért is többször meg kellett fordulnia a szent királyfinak, kiről swieto-kryzki (szent-kereszti) monostor évkönyvei (Annales sanctae Crucis Polonici) is feljegyezték, hogy szeretett vadászni,3) sőt vannak, kik a hildesheimi krónikásra támaszkodva úgy gondolják, hogy halálát is vadászat közben lelte. Veszprémnek falai alatt dőlt el a kereszténység sorsa is. A király hamarosan püspökséget alapított itt, Gizella királyné pedig, talán épp e győzelem emlékére, egy szép templomot *) Karácsonyi János dr. : Szent István király élete. Budapest, 1904. 15. o. s) U. o. 3) Karácsonyi János: Vélemény Szent Imre herceg nejéről, Századok. 1902. 107. o.
