1831-1931 Jubileumi emlékkönyv II. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

Második rész. Munkálatok

104

JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV.

Hogyan tanult meg Iskolánk magyarul ?

Irta: Horoáth Károly.

A magyar nyelv az iskola céljában.

A múlt század első negyede hirtelen fordulatot hozott a magyar nemzeti életünkben. A magyarság félszázados álma után észrevette a tátongó mélységet, amelynek már a szélén állott s amely elnyeléssel fenyegetett. A nemzeti életösztön a. maga természetes, üde erejével támadt fel a magyar szívekben. Egymásután indulnak meg a nemzeti mozgalmak hazátmentő nagy küzdelmeikre.

A nemzeti megújhodás szükségképeni kiindulója a nemzeti nyelv. Tehát elsősorban a magyar nyelvért küzdenek. Az országgyűlések a szellemi megmozdulásokba nemcsak belekapcsolódnak, de vezetnek is azokban. Az 1825-i országgyűlésen olyan tudós társaság létesítéséről tanácskoznak, amely főfeladatául a magyar nyelv művelését tűzné ki. Ekkor hangzottak el Széchenyi István gróf lelkesítő szavai : „Ha feláll oly intézet, amely a magyar nyelvet kifejti, mely azzal segíti honosainknak magyar nevelését, jószágaimnak egyévi jövedelmét (60.000 forint) feláldozom.“1)

A légben izzó és forrongó eszmék színhelye Pest. Itt ápolják, innét irányítják a hazafiúi hévtől hevülő megmozdulásokat, a következményeiben jelentős eseményeket a haza sorsát aggódva, féltve szívükön viselő politikusok és irodalmi kiválóságok. S a nemzeti lelkesedés leginkább itt mozgatta meg a tettrekész ifjúság fiatal erejét a hazai nyelv művelésére. „A gyermekszobától a salónig mindenütt az oly soká elhanyagolt nyelv lön a tanulás első tárgya.“2)

„Ki csodálkozhatik tehát, ha a künn nyájasan lengedezni kezdett szellem, a hazai nyelv csinosbítását célul kitűző hazafiúi lelkesedés szelleme e falak között is megszólalva s lassan*) Kemény Zsigmond Tanulmányai I. rész 182 lap. 3) Toldy Ferenc : A magyar Írod. tört. 202. 1.