1831-1931 Jubileumi emlékkönyv I. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

A legrégibb írott emlék Szűz Mária haláláról és mennybemeneteléről

TRANSITUS MARIAE.

55'

and Studies IV. 2.) A kopt szöveg egy részét franciára lefordította Ed. Dulaurier.

f) Az etiops szöveget francia fordítással kiadta : M. Chaîne, Apocrypha de Beata Maria Virgine. (Corpus Scriptorum Orientalium Aethiopicorum. Ser. I. t. VII. 35. 1. 1. Liber nativitatis.

2. Liber de transitu. 3. Visio seu Apocalypsis.) Leipzig, 1909.

g) Az örmény szöveg kiadói a velencei mechitarista atyák (I. k. 452—478. 1.). — A kopt, az etiops és az örmény szövegek azonban már inkább önálló legendáknak, mint a görög vagya latin szövegek átdolgozásainak mondhatók, miért is ezeket dolgozatunk további során mellőzzük.

6. — A Transitus Mariae-ről szóló fontosabb tanulmányok és értekezések: Bonnet, Bemerkungen über die ältesten Schriften von der Himmelfahrt Mariae. (Zeitschrift für wissenschaftliche Theologie. 1880. 239 skk.) — Egy névtelen szerzőtől : Pana- gia-Capouli, ou maison de la Sainte Vierge près d’Ephèse. 1896.

— Gabriélovich, Ephèse ou Jérusalem. Paris, 1897. — Gouyot, Découverte dans la montagne d’ Ephèse de la maison où la Très Sainte Vierge est morte. (1898. 39 skk.) — Dr. Székely István: Szűz Mária sír}a. (Hittudományi Folyóirat, 1899. 91—125.1.) — Th. Zahn, Die Dormitio S. Virginis und das Haus des Johannes Marcus. (Neue kirchliche Zeitschrift. X. 5. 377—429. 1.) — Paul Séjourné, Le lieu de la Dormition de la Très Sainte Vierge. (Revue Biblique, 1899. 141—144. V. ô. Revue Biblique, 1900. 322 sk. 1.) — J. M. Lagrange, La Dormition de la Sainte Vierge et la Maison de Jean-Marc. (Revue Biblique, 1899. 589—600. 1.)

— Mommert, Die Dormitio. Leipzig, 1899. — Chr. Burdo, La Sainte Vierge et les Apocryphes. (Etudes, 1906. VIII. 600—628. 1.) M. Chaîne, Le cycle de la Vierge dans les Apocryphes éthiopiens. Beyruth, 1906. — M. R. James, Notes on Apocrypha. IL Syriac Apocrypha in Ireland. 1910. — Bibliotheca hagio- graphica Orientalis. (A Bollandisták kiadása.) Bruxelles, 1910. 629—681. sz. 140—149. 1. — F. Haase, Literarkritische Untersuchungen zur orientalisch-apokryphen Evangelienliteratur. Leipzig, 1913. — Pataky A. Szűz Mária halála és mennybemenetele az apokrif irodalomban. (Religio, 1913. 774 skk.) G. Duriez, Les Apocryphes, dans le drame religuieux en Allemagne en