1831-1931 Jubileumi emlékkönyv I. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Az isteni jog a hithirdetésben
35! JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV. nem különálló jogosítványa és jelensége ; nem valami távolabbi theologiai következtetés a kinyilatkoztatásból, hanem Istennek örök, fölséges gondolata, melyet az Űr az egyház lényegébe helyezett bele, mint az isteni világrend és világkormányzás törvényét. Ehhez fűződik az egyház történelmi fejlődése. Az Úrnak akarata ott van az isteni üdvrend szent okmányaiban, a Szentírásban, előbb mint „az idők teljessége“ nagyszerű tevékenységének sejtetése, aztán mint esdeklő ima és Istentől megvilágosított lelkek zsoltára, utóbb mint evangéliumi egyetemes parancs, az Úrnak „végső akarata.“ Ennek betöltésével Isten gondolatainak adunk látható életet a földön és az evangélium „munkálkodó“ urának, a nagy Magvetőnek munkájához nyújtjuk az emberi köteles és hálás közreműködést. A látható egyháznak tehát foganatosítani kell Krisztus megváltó művét és pedig az emberi munka és intézmények segítségével, a rajta kívül állóknak a maga kebelébe való felvételével, azaz hithirdető munkát kell végeznie e szó sajátos és legvalódibb értelmében. De ez a kötelesség szükségképen feltételezi azt a feltétlen szent isteni jogot, hogy az egyházat ebben a munkájában semmiféle teremtett hatalom ne akadályozza. Sőt ez a feladat magába zárja azt a jogot és hatalmat is, hogy az egyház műve végzésére a megfelelő eszközökről és művének munkásairól gondoskodjék. Hogy pedig a katolikus egyháznak joga is, hatalma is van arra, hogy szabadon hirdethesse az Igét, azaz függetlenségben másoktól, akik azt megengednék, vagy megtiltanák, egyértelműen vallják azok, kiket Suarez (disp. XVIII. de fid. cath. s. I.) felsorol. És abból a hatalomból bizonyítják, amely Krisztusban minden emberekre nézve megvolt, mint örökségére, amelyet a zsoltár szerint a hit hirdetésének eszközével volt magának megszerzendő „én pedig királlyá rendeltettem tőle Sionon az ő szent hegyén és parancsát hirdetem l“1) Kérjed tőlem és neked adom a pogányokat örökségül és birtokul a föld határait.2) Azért az Úr miután tanítása és megváltó munkája egyete') Z.—zs. 6. *). U. o. 8.
