1831-1931 Jubileumi emlékkönyv I. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)
Az eucharisztikus kultusz fejlődése
34 JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV szükséglete követelte és követeli meg, hogy a templomok a nap legnagyobb részében a késő esti órákig nyitva legyenek, hogy így a hívek bármely órában leborulhassanak az Oltári- szentség előtt és annak áldásaiban részesülhessenek. Apácazárdákban, szemináriumokban, nevelőintézetekben, szerzetes házakban a napirend közé tartozik, hogy napközben egyszer, vagy kétszer, vagy többször is az egész közösség szentségimá- dást végezzen. Az újabb kor szentjei naponkint több órát töltöttek el az Oltáriszentség előtt és az Oltáriszentségből merítették azokat a nagy kegyelmeket, amelyek őket természetfeletti, sőt mondjuk emberfeletti erőkkel ruházták fel. Napjainkban külön férfi és női kongregációk alakultak, amelyeknek tagjai főhivatásúknak tekintik az Oltáriszentség imádását. Ezekben a kongregációkban az Oltáriszentség éjjel-nappal ki van téve és a kommunitás tagjai felváltva, éjjel-nappal, folytonosan az Oltári- szentséget imádják. Ilyen kongregáció nálunk is az Örökimádás, Reparatrix apácák kongregációja, hozzánk közel Borzánóban pedig a férfikongregáció, a szentségimádó papok társulata. Ha már most befejezésül végigtekintek az elmondottakon, előttem úgy tűnik fel, hogy a katholikus vallásos életnek három nagy periódusát lehet megkülönböztetni. Az első : az őskereszténység, amikor a Krisztus szenvedése és kereszthalála volt a keresztény vallásos életnek és áhítatnak a középpontja. Ebből kifolyólag a keresztények is a martiriumban, a Krisztussal és Krisztusért elviselt szenvedés által igyekeztek magukat is Krisztusért keresztre feszíteni. A második periodus : az egész középkor, amikor a vallásos életnek a középpontja a bűnbánat volt, a penitencia, a vezeklés az elkövetett bűnökért, amely vezeklés 10—20—30 esztendeig tartott és ebben a vezeklésben a megfeszített Krisztus irgalmába vetett bizalom. Ezért a középkor legfőbb ájtatos- sága a keresztút és a keresztrefeszített Krisztus tisztelete, emellett a böjt, az önsanyargatás, a vezeklés a bűnökért. A harmadik periodus : az eucharisztikus kultusz újabb kifejlődése s fejlődésével Krisztus Urunk nagy szeretetének értékelése és egyben Krisztus Urunk nagy szeretetébe vetett határtalan bizalom.
