1831-1931 Jubileumi emlékkönyv I. (Budapest, Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, 1931)

A Magyar Egyházirodalmi Iskola és a közélet kapcsolatai

A M. E. I. ÉS A KÖZÉLET KAPCSOLATAI.

13’

lődéssel kisérték a szeminárium falai közül az ifjú lelkek a hit és a szkepszis, az építés és a rombolás korszakos viadalát. Akik később az egyházi álláspont és a keresztény világnézet igazának bajnokai lettek, akik az ép ekkor magasba emelkedő Prohászka Ottokár diadalmas világnézetének hírnökeivé és harcosaivá váltak, akik szóval és tollal megállították az áradatot, mely a 900 év során kialakult keresztény magyar gondolatot elposványosítással fenyegette, a kezdő ügyességet azokban az ifjúsági csatákban sajátították el, melyet a kispapság ez autonom kis világában, tudása és fantáziája ez érvényesülési terén, küzdöttek végig. Ha visszagondolok egy Zubriczky Aladár már akkor mélyenszántó theologiai és világnézeti eszmefuttatásaira, vagy egy Túri Béla lelkes, de mindig praktikus előadásaira, de mellettük sok más gondolkozni vagy énekelni próbáló ifjú levitára, s ha visszaidézem emlékezetembe, mennyi meggyőződéssel és hévvel tudták igazukat — mely mindig az egyház igaza volt — képviselni, akkor le nem tagadhatom azon meggyőződésemet, hogy a jól vezetett, de szükséges szabad mozgással is felruházott szemináriumi önképzőkörök, s köztük bizonyára első helyen a budapesti Magyar Egyházirodalmi Iskola, nagyobb szerepet töltöttek be a papság közéleti gondolkozásának kifejlesztésében, mint akár a kortársak, akár a történelem azt tudná vagy sejtené.

S amikor most a XX. század óriási kérdéseivel és válságaival szemben áll a katholikus egyházzal együtt annak levita serege, tehát jövendő munkájának és harci erejének hordozója, azok, akik mint éltük legkedvesebb emlékeire tekintenek vissza azon kezdeményezésekre és erőfeszítésekre, melyeket ifjú koruk társadalmi életében annyi ambícióval s talán a lehetőséggel arányban sem álló komolysággal akartak vagy elkövettek, e nagy remények hordozóinak nem kívánhatnak jobbat, mint hogy törekedjenek azt az érdeklődést a katholikus közéleteseményeivel és érdekeivel szemben megőrizni, melyet az elődök a Magyar Iskolában ápoltak és gyakoroltak. Nem szabad hagyni, hogy az egyházi tudomány terméketlen elméletté sorvadjon, hanem mindig arra kell törekedni, hogy az élet aktuális kérdéseire tudjon a theologus lelke kielégítő feleletet adni.