P. Godefried Henrik: A lélek hazája. Időre és örökkévalóságra szóló keresztény életbölcseség (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1925)
Isten és a lélek
30 ják az emberi gyarlóságokat ; csak akkor bosszúsak és idegesek, ha vallásos túlbuzgóságot látnak és túlságosan hangsúlyozzák előttük az erkölcsi törvényeket, melyeket mégis csak összhangba kellene hozni a modern élettel. Vájjon Krisztus, a világ bírája elfogadja-e majdan a mennyországba belépőjegynek a keresztlevelet? Azután nem egy megkeresztelt zsidó üzleti kereszténysége. a hitből is reklámot csinál, hisz gyakorlati vallásossága már úgyis régen a fagypont alá sülyedt. A divat-keresztény-ség időszakonkint változik, ma a világgal tart, holnap szent lelkesedéssel iratkozik be a jámbor társulatokba, egyesületekbe, hogy a felkapott áramlat hőseivel legalább egy fényképre kerülhessen... A szokás-keresztény-ség halad a tömeggel és jár a megszokott, kitaposott utakon ; úgy tesz, mint ahogy szokta s ahogy mások csinálják ; legjobban azt szereti, ha a vallásos élet egyenes és sima úton vezet keresztül ; nem tetszik neki, ha a földi zarándokút a kálvária hegyén fölfelé visz, ha sok a keresztúti állomás; inkább elkerüli a meredek ösvényeket és a széles, biztos országúton megy tova a mennyei zarándokok hasonló gondolkozású tömegével. A földi dolgok és anyagi javak majdnem teljesen lefoglalják ; de még keresztény életböl- cseség is maradt benne annyi, hogy a földön túl a mennyországról, a testen túl a lélekről, az időn túl az örökkévalóságról sem akar teljesen megfeledkezni ; biztosítani szeretné valahogy a boldog örökkévalóságot is ...
