Hirscher János: Önámítás. Az önismeret megkönnyítésére (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1923)

33

tettünk, de nem azt, amik vagyunk. Halálos ágyunkon sem ismerünk többet ielkiállapotunk» ból, mint néhány beteges jelenséget. Legsajátabb valónk, gondolat» és érzésvilágunk, szeretetünk s törekvésünk ismeretlen marad előttünk.

9.

Lehangolt vagy és elégedetlen önmagaddal. Mi történt? Vétkeztél és most lelkiismereted feltámad ellened. Most bizonyára teljesen és végleg szakítasz a bűnnel. Gondolod, ámde nagy tévedésben leledzel és megcsalod ön» magadat. Semmi más nem történt, mint hogy az a varázs, amellyel a bűnös vágy beháló» zott, ennek a vágynak kielégítése után — eltűnt. Miután most szenvedélyed tüze le» lohadt, megszólal lelkiismereted és szemre» hányásokkal halmoz el. Nem te lettél mássá, csupán természetes hangulatod változott meg. Gonosz ösztönöd csakhamar ismét erőre kap és te ugyanaz leszel, mint előbb voltál. Két» ségkívül újból fogsz vétkezni, ismételten vét» kezni. Ekkor végre megborzadsz attól az örvénytől, amelybe zuhansz és a szolgaságtól, melybe jutottál. Meg kell magadat mentened és te akarod is magadat megmenteni. De milyen a te bánatod és elhatározásod ? Hiú

1