Hirscher János: Önámítás. Az önismeret megkönnyítésére (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1923)

kerül össie oly társaság, amelynek tagjait ne ismerné és ne bírálgatná ,■ hogyha bárki őt elhanyagolná, rögtön kifejezné nemtetszését/ hogyha valami ferdeség vagy botrány fordul elő, pontosan kikutatja és barátnőivel szorgosan és élvezettel megtárgyalja / hogyha valaki — sokszor nem csekély — igényeit vagy kívánalmait nem teljesíti, érzékenyen megsértődik, stb. Igazán ez az a jámbor Cecila, aki már semmit sem akar a világból ?

111.

Egy fiatal ember, akinek a jó erkölcs törvényei kényelmetlenek lettek, azon mesterkedik, hogyha már elveti azokat, csatlakozzanak hozzá társai is. Amíg magában van, nyugtalannak érzi magát, ellenben azt hiszi, rendben a dolog, ha elnyerte társai tetszését. Mekkora őnámítás, mintha lehetséges volna, hogy az erkölcsi törvény megszűnjék változhatatlan vagy érintetlen lenni, ha sokan vagy mindnyájan áthágják. De mi történik ? — A helység fiataljai a könnyelmű ifjú viselkedése folytán nem maradnak közömbösek. Izgatja őket, hogy ők is lerázzák az erkölcs megunt bilincseit. Ezért egyik a másik után csatlakozik hozzá s közben mindegyik a másik tettére tá