Hirscher János: Önámítás. Az önismeret megkönnyítésére (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1923)
13 mint a köznép között is nagy számmal vannak. Lám, itt is fehérre mossák és megnyugtat» jak magukat. Még valamit ! A farizeusok gyűlölték a názáreti prófétát és halálra üldözték. Azt az embert, aki a vakok szemét megnyitotta, a süketeknek visszaadta hallásukat, annyi min» denféle beteget meggyógyított, ördögtől meg» szállottat megszabadított és halottakat támasz» tott föl. Gyűlölték az isteni erejű férfiút, üldözték azt, akinek minden cselekedete áldás volt, aki a szegényeknek hirdette az evangé» liumot. Hogyan tehették ezt ? Talán nem volt szívük? Nem érezték a szenvedők fájdalmát? Nem értették a szabadító és boldogító isteni tanítást? — Nem. Szívükben ezek az érzel» mek nem tudtak meghonosodni, mert kiszorí» tóttá őket a gőg, a hatalomvágy, a kapzsiság, az önzés. Ezért irigyelték és gyűlölték azt a férfiút, akit a nép hódolattal vett körül és tanítását odaadással és buzgó áhítattal hall» gáttá. Gyűlölték ezt az embert, mert nemcsak dicsőségüket homályosította el, hanem kifeje» zetten és nyíltan is gáncsolta tanításukat és megrótta viselkedésüket. Tehát irigységből üldözték a Prófétát a farizeusok. Üldözték,
