Hirscher János: Önámítás. Az önismeret megkönnyítésére (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1923)

117 ság, a bántalomnak szelíd tűrése, embertársaik bajának észrevevése s szívélyes, tettekben megnyilvánuló részvét, szorgalom és munka- szeretet önmagukért és másokért, stb. Ha ezek hiányoznak, akkor jó véleményemet vissza­vonom és ők is csak ámítják magukat jám­borságukat illetőleg. 104. Vannak testvérek és közeli rokonok, kik ellenségként állanak egymással szemben. Miért? Valami örökség miatt,- az egyik fél azt hiszi, hogy a másik megrövidítette, vagy valóban meg is rövidült. Nos, bizonyára jelentékeny összegről van szó. Dehogy. — Akkor talán szegények, kiknek minden csekélység elvesz­tése nagyon fáj ? Szó sincs róla. — De, hát akkor miért elkeseredett ellenségek? O. a vér kötelékei erősek, de még sokkal erősebbek az önérdek kötelékei. Lehet, hogy az örök­séghagyó részrehajlásáról, a bíró igazságtalan­ságáról, az ellenfél csalfaságáról és álnoksá­gáról panaszkodnak és ezeket hozzák fel gyűlölködésük igazolására, de végtére is az ideiglenes javakhoz való mértéktelen ragasz­kodás szülte és táplálta ellenséges érzületü­ket. Különben is semmi sem közönségesebb,

Next

/
Thumbnails
Contents