Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)
A tökéletesség eszménye és az erkölcsi törvény
76 engedetlenséget a szülők iránt, azoknak elhanyagolását, épúgy mint a lopást, emberölést, házasságtörést mindenki bűnnek tartotta még mielőtt európaiakról, vagy azok tanáról valamit hallottak volna. Az egyetlen hozzátoldás erkölcsi törvény- könyvükhöz az, hogy nem szabad több, mint egy asszonyt tartani.“1 Különben figyelemreméltók Schmidt W. kutatásai a pigmaeusokról. A pigmaeusok testalkatuk és kezdetleges anyagi kultúrájuk miatt nagyon régi, sőt Schmidt szerint a legősibb népnek látszanak. Mégis erkölcsi felfogásuk csodálatosan tiszta ; közelebb áll hozzánk, mint egyik-másik előrehaladottabb népé. Szociális és nemi életükről, arról a területről, melyen az erkölcsi elhajlás a legnagyobb szokott lenni, mondja Schmidt ösz- szefoglalóan. „A társadalmi téren elsősorban az egycsaládrendszert találjuk, minden kétértelműség nélkül oly tisztaságban és erőben, ahogyan az nem minden természeti és kultűrnépeknél lelhető fel. Az egynejűségben, mint egész sereg más szociális intézményben is, kifejezésre jut az asszonynak a férfivel való teljesen egyenlő megbecsülése és értékelése anélkül, hogy a férfinek természetes felsőbbségét a családban megszüntetné. A házastársak kölcsönös kiválasztása sokkal szabadabb, mint a többi népeknél, a kölcsönös vonzódás is kifejlődhet és ki is fejlődik. Az egyszer megkötött házasságot mindkét fél hűségesen megtartja és 1 Idézve Cathreinnál, Die Einheit d. sittlichen Bewustseins d. Menschheit. Freiburg, 1914, 11,318. 1.