Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)

A tökéletesség eszménye és az erkölcsi törvény

74

hogy nincs az egész emberiséget kötelező egységes törvény, hanem csak azt, hogy mennyire el lehet tévelyedni az igazságtól az erkölcsi ismeretekben is.

Egyébiránt a különböző korok és népek erkölcsi felfogása nem is olyannyira elütő, mint ahogy ezt velünk elhitetni szeretnék. Az erkölcsi törvény magva mindig világosan felismerhető. Az általános alaptörvények mindenütt azonosak, csak alkalmazásuk és kialakulásuk tér el az egyes esetekben.

Tekintsük csak a régi kultúrnépeket, Rómát, Görögországot, Egyiptomot, Babylont, vagy Kínát, mindenütt találunk erkölcsi elveket, melyek a tíz- parancsolattal rokonok. Nézzük pl. Hammurabbi- nak, a babyloni királynak (Krisztus e. 2000 körül) törvénykönyvét. A mózesi törvény mellé állították és bár a tízparancsolat nála magasabban áll, mégis el kell ismerni, hogy a babyloniak általában jól tudták azokat a kötelességeket, melyeket a mózesi törvény 2 táblája előír.1 Vagy olvassuk az egyiptomi halottak könyvét, mely lényegében hasonlóképen régi időkbe nyúlik vissza. Az alvilág bírái előtt áll a halott és állítja, hogy a 42 halálos bűnt el nem követte. Eközben a következőket is elsorolja : „Nem voltam csalárd és kétszínű embertársaimhoz. Nem nyomorgattam az özvegyeket. Nem hazudtam a törvény előtt. A hazugságot nem ismerem. Nem voltam könnyelmű. Nem vol1 Orelli, Allgemeine Religionsgeschichte2 I. Bonu. 1911, 223. 1. V. ö. még a bűnök felsorolását azokban a varázsformulákban, melyeket Jastrow közöl. Die Religion Babyloniens u. Assyrien 1. Giessen. 1905, 325. 1. s köv.