Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)
Van-e értelme az életnek
10 Minden szervezet csodálatos következetességgel tartja meg fejlődése irányát és igyekszik ezt minden zavaró körülménnyel szemben érvényesíteni. Törekvése sohasem hiábavaló, mindig megtalálja azt a tárgyat, amelyet keres. Nem mintha mindig valóban el is érné a célját, de ez a cél legalább tényleg létező és elérhető. Még bámulatosabb az egész világmindenség fejlődéstörténetének hatalmas menete. Szinte végtelen hosszú pályán vezet az út céltudatosan a magasba, az alacsonyabb rendűtől a tökéletesebbhez, az egyszerűtől az összetetthez. Az ősgáztömegből álakul ki a szférák csodálatos világa napjaival és bolygóival ; az egyes világtesteken pedig parányi ősformákból fejlődik ki a magasabb és legmagasabb rendű életnek mérhetetlen sokasága. Megfoghatlan rejtély volna, ha az ember, a teremtett világ koronája lenne ebben a rendezett mindenségben az egyedüli kivétel, aki céltalan létre volna kárhoztatva. Ez nincs is így. Lényéhez tartozik, hogy épen őbenne kívánnak megvalósulást a legmagasztosabb célok. Isten megáldotta a szellem gyönyörű adományaival, melyek az egész érzéki világ fölé emelik; oly környezetbe állította, mely felfokozza erejét és tág munkateret nyújt neki. Ennek következtében hivatást érez magában a legmagasabb dolgokra is és erős belső ösztön hajtja az élet útján, hogy itt fejtse ki egyéni hajlamait és megszerezze a természetének megfelelő javakat. A történelem pedig azt is bizonyítja, mily nagyra képes az ember, ha a természetnek ezt a törvényét követi és erejét helyes módon foglalkoztatja.