Savicki Ferenc : Az élet értelme (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1920)
A tökéletességre nevelés
100 az emberiségnek új tanítást hirdessenek... Ezek az utazó bölcselők magasztos megbízás hordozójának s isteni küldöttnek tartották magukat azzal a hivatással, hogy az embereket s a beteg emberiséget orvosokként gondozásukba vegyék s őrködjenek felette.“1 3. Az egyház mint nevelő. Nem volt hát új dolog a kereszténységnek az az állítása, hogy az emberiség erkölcsi vezetésre szorul és hogy ezt a feladatot a kereszténységnek az egyházi szervezet által kell megvalósítania. Előbb is megvolt már e szükséglet s általános, mindenkiben élő vágy hítta életre. Azonban az egyház ehhez a nagy feladathoz sokkal különb tetterővel és sokkal magasabb tanítói bölcseséggel fogott hozzá, mint az előtte letűnt korok. A lélekgondozás szervezését következetesen és tervszerűen valósította meg, úgy hogy rendszerré vált az, ami a pogánykorban csak kivétel volt. A lélekvezetésben hívőinek a legtisztább tökéletességű eszményt állította oda : az evangéliumot és Krisztust, a legfenségesebb és legmegragadóbb példaképet, az örökkévalóság gondolatában pedig a leghatásosabb indítóokot az erkölcsös életre. Szelídsége szigorral párosul ; szeretettel és jósággal toboroz hívőket Isten országa részére, gyöngéden melengeti, lelkesíti őket, türe1 P. Wendland, Die hellenistisch-römische Kultur in ihren Beziehungen zu Judentum u. Christentum. Tübingen, 1907, 44. 1.
