Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)

Harmadik szakasz. A kutatás szabadelvű szabadsága

HARMADIK RÉSZ.

A kutatás szabadelvű szabadsága.

A nap igája.

Jörgensen, a szellemes dán szépíró és konvertita mélyértelmü példabeszédet mond el. Nagy gabonaföld közepén magas nyárfa s ennek közelében több más fa is állott. Egyszer a nyárfa a körül- álló fákhoz és növényekhez fordult s így kezdett beszélni : „Nővéreim és testvéreim 1 Mienk, a növényeknek dicsőséggel koszorúzott nemzetségéé a föld s tőlünk függ minden, ami rajta van. Mi önmagunkat termékenyítjük és erősítjük, míg az állatokat és embereket mi tápláljuk és ruházzuk, és maga a föld is a mi rothadó lombjainkból, gallyainkból és ágainkból táplálkozik. Csak egy hatalom van a világon, amelytől létünk és növekedésünk állítólag függ ; a napot értem. Szándékosan mondom, hogy „állítólag függ“ ; mert az én meggyőződésem szerint nem így van. Az a tan, hogy a napfény szükséges áldása növényi életünknek, tisztára babona, melynek végre már helyt kellene adnia a felvilágosodottságnak.“

Donat, A tudomány szabadsága. II. rész.

1