Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)

Ötödik szakasz. A hittudomány

260

A hiltudomány.

ságára való igényét. Törvényhozó testületekben interpellációk hangzottak el s azt követelték, hogy az egyetemi tanároknak ne engedjék letenni ezt az esküt, mert „az egyetemek méltósága csökkennék, ha tagjaiknak megengednék, hogy magukat az antimodernista esküvel korlátozzák.“1 Államférfiak részéről is hangzottak el fenyegető nyilatkozatok, hogy az államérdekek veszélye miatt állami megtorlás szükséges, habár egyidejűleg kijelentették : „ha a katholikus egyház egyházi és vallási érdekből szükségesnek tartja, hogy szolgáit ezen esküre kötelezze, az tisztán a saját ügye ; ebbe sem az államnak, sem az evangélikus egyháznak nincsen beleszólása.“2

Kétségtelen, hogy a felizgatott kedélyek, mint az már oly gyakran történt, lassanként lecsillapulnak s megnyugodnak s látni fogjuk azt, amint Fichte már 130 évvel ezelőtt odakiáltott a haragos Nikolai-nak, hogy most fedezték fel azt a tényt, hogy a katholikusok tulajdonképpen katholikusok.

Igen, a katholikusok katholikusok és azok is akarnak maradni, ezt tartalmazza a modernista eskü* semmi mást. Nem kötelez semmi másra, csak arra, amit már előbb is kellett hinni és bizonyosnak tartani. Csak a hittételek elfogadására kötelez; ezek azonban a katholikus egyház régi igazságai, melyeket kezdettől fogva hittek és hirdettek vagy

1 Reinke J. és Küster tanárok interpellációja 1911 április 7.-én a porosz urakházában. — 2 1911 március 7.-én Beth- mann-Hollweg miniszterelnök a porosz képviselőházban.