Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Ötödik szakasz. A hittudomány
A hittudomány. 249 önkény számára lehet korlát, nem pedig a nemes szabadság számára. Ezt a megkötöttséget a hittudomány osztja az összes tudományokkal. A fizikust a tények kötik meg, melyek elé laboratóriumának kísérletei állítják, a csillagászt azok az események, melyeket csillagvizsgálójának szerei jeleznek, a történettudóst a forrásaiból eléje táruló események. Es mindnyájukat megköti módszerük. Csakis így és nem máskép korlátozzák a hittudóst is a kinyilatkoztatás által eléje táruló tények és saját módszere. És minden tudománynak megvan a maga módszere. A csillagász tényeit megfigyelésből és számításból meríti, a mathematikus kísérlet és megfigyelés nélkül számító okoskodásból, a történettudós az emberek tanúskodásából, a hittudós pedig legalább is az alapigazságokat Isten bizonyságtételéből. Hogy ezekhez nem egyéni gondolatai, hanem külső tanúskodás révén jutott, az nem tesz semmit; a történettudós is ilyen forrásokból merít. A theo- logiai ismeret sem lesz azáltal kevésbé biztossá, hogy isteni hitelesítés kezeskedik érte ; sőt annál biztosabb. Vagy talán isteni hitelesítés nincs is és nem is létezhetik ? Igen, ez az a hallgatag föltevés, amelyre a hittudomány elleni támadások támaszkodnak. Hol van azonban erre a bizonyíték ? Ezt csak akkor tudnák bizonyítani, hogy ha tagadásba vennék a világon kívül álló Isten létezését ; mert ha van mindenható Isten, akkor kétségkívül adhat kinyilatkoztatást és kötelezhet bennünket a hitre.
