Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 2. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1916)
Ötödik szakasz. A hittudomány
A hittudomány. 233 hogy ennélfogva a tudomány leglényegesebb feltételeivel sem rendelkezik, nincs is többé joga arra, hogy az egyetemen üsse fel lakóhelyét; s ha legalább ez országokban az egyetemeknek mégis egy alkotórészét képezi még, idegen testnek kell tekinteni, túlélt idők maradványának. A figyelmes szemet nem fogja kikerülni, hogy a szavak mögött súgó áll, aki sugalmazza azokat. Nem más ez, mint az az egész világnézet, mely minden természetfelettit kiküszöböl s amely különösen a keresztény ágazatos hittant és erkölcstant a mai ember számára már meg nem felelőnek találja a bűnről, megváltásról, hitbeli alázatosságról, keresztről és önmegtagadásról szóló eszméi miatt. Ez alapjában véve két világnézetnek, a modern független emberiség bölcseletének és a keresztény világnézetnek küzdelme; lélektanilag könnyen érthető összeférhetetlenségi folyamat ez, melyben az egyik kiszorítani igyekszik ellenfelét azokról a területekről, melyekbe ő maga vonult be. A dolog közelebbi megvilágítása mindjárt megmutatja ezt. A hittudomány mint tudomány. Igazi értelemben tudomány-e a hittudomány, úgy hogy joggal igényelhet helyet az emberi tudás szervezetében? Ez legyen az első kérdés, melyet felvetünk. A hittudomány, amennyiben Istenről szóló tan, a kinyilatkoztatásnak vagy a hitnek tudománya; azon kinyilatkoztatásé, mely az ó-szövetségben kezdődik és Krisztusban, Isten Fiában
